Tisá beÁv ma – A megosztottság ára és a történelem figyelmeztetése
Vajda Tamás
2025.08.03.

A zsidó naptár leggyászosabb napja, Tisá beÁv, nem csupán a múlt tragédiáiról szól.
Ez az a nap, amikor lerombolták az első és második Szentélyt, amikor Betár elesett, amikor elindult a spanyol zsidók kiűzetése. A nap, amikor Mózes tudtára adták, hogy a nép nem léphet be az Ígéret Földjére.
De valójában ez a nap ma rólunk is szól – a most élő zsidó közösségekről, Izraelről, a diaszpóráról, és a köztünk húzódó láthatatlan, de egyre veszélyesebb repedésekről.
A hagyomány szerint a Szentélyek nem csupán a külső támadások miatt pusztultak el. A valódi ok belül volt: alaptalan gyűlölet, belső viszály, az egység hiánya. Ez volt az a romboló erő, amely végül a védelmezō falakat is ledöntötte.
Ha valaki azt gondolja, hogy ez a lecke lejárt, ideje olvasgatni a híreket.
2023. október 7. után újra világossá vált, milyen súlyos következménye van annak, ha a zsidó nép nem egységes, ha nem vállal felelősséget saját jövőjéért a diaszpórában és Izraelben.
A világ körülöttünk rohamosan változik – gyorsabban, mint bármikor korábban. Európa egyre kevésbé biztos menedék. Amerikában is repedezik az a liberális álomvilág, amelybe sok zsidó reménykedve kapaszkodott.
Közben Izrael sem mentes a megosztottságtól, sem politikailag, sem társadalmilag.
Egymást kiátkozó zsidók, széthúzó közösségek, egymásnak feszülő ideológiák és egy generáció, amely gyakran nem tudja, mit kezdjen a zsidóságával.
Tisá beÁv ma figyelmeztetés:
Nincs több idő belső háborúkra, párhuzamos valóságokra és önfelmentésekre.
A zsidó nép sorsa soha nem volt független a saját belső állapotától. Ha megosztottak vagyunk, sehol nem leszünk biztonságban – sem a diaszpórában, sem Jeruzsálemben.
A kérdés ma az, hogy meg tudjuk-e még akadályozni a következő tragédiát, vagy egy újabb gyásznapot kell-e majd hozzárendelnünk az eddigiekhez!
Ezért ma nem elég gyászolni, nem elég siratni a múltunk legnagyobb fájdalmait.
Ma az a dolgunk, hogy végre megértsük: a zsidó jövő vagy közös, vagy nincs.
A megváltás pedig nem akkor jön el, ha várunk rá, hanem akkor, ha végre mi magunk is elkezdünk tenni érte – együtt!
