Fontos kérdéseket vet fel Jonathan Boyd, a Zsidó Közpolitikai Kutatóintézet igazgatója, amelyek a magyar olvasónak is ismerősek.
Az antiszemitizmus problémája minden beszélgetésbe beszivárog, és ural mindent, ami rólunk szól. Pedig a judaizmus fő témái a szabadság, az erkölcsösség és a szentség.
Idézi a brit zsidók körében végzett felmérést, miszerint a zsidó identitásuk szempontjából a Holokauszt nagyon fontos vagy fontos, és 92%-ukat foglalkoztatja az antiszemitizmus. Az ortodoxokat kivéve a legtöbb zsidót a zsidósággal kapcsolatos ezen problémák jobban foglalkoztatják, mint a szombat megtartása, a cödaká, az istenhit vagy a zsidó tanulás és kultúra.
A Holokauszt traumáját felélesztette október 7. és az utána következő gyűlöletcunami.
De most Sávuot van, és annak kellene a középpontban lennie. Mert a Szináj-hegy rólunk szól, nem róluk. Mi kaptuk a zsidó törvényeket és erkölcsi szabályokat. A brit zsidók 94%-ának az erkölcsös viselkedés épp annyira fontos, mint a holokauszt emlékezete.
Boyd idézi David Hartmann rabbit, aki 1982-es esszéjében feltette a kérdést: „Az antiszemitizmus ocsmány erői” vagy „az örök Szináj-hegyi szövetség” legyen vezérlő kategóriánk?
Válasza egyértelmű: „Örökké gyászolni fogunk Auschwitz emléke miatt” – írta. De „új, egészséges társadalmat fogunk építeni a Szináj-hegy emléke miatt”.
Ne engedjük, hogy Auschwitz borzalmai legyűrjék a Szináj-hegyi szövetséget! Az erkölcsi hagyományainknak kell meghatározniuk bennünket, nem másnak.
A szerző
