Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök május 21-i beszéde
Jó estét, Izrael polgárai!
Mindannyiuk nevében először is szeretném kifejezni szívből jövő részvétemet, a ti szívetekből is, a Gázai övezetben elesett Joszef Jehuda Chirak őrmester és Danilo Mokanu törzsőrmester kedves családjainak.
A megváltás háborúja súlyos árat követelt tőlünk, de van egy összehasonlíthatatlanul világos és igazságos célja is: legyőzni a Hamászt, amely az október 7-i atrocitásokat elkövette, minden túszun visszatérése, és biztosítani, hogy Gáza soha többé ne jelentsen fenyegetést Izraelre.
Ezek a célok szervesen összefüggenek – és elkötelezettek vagyunk a teljes megvalósításuk mellett.
Bár már sok mindent elértünk együtt, a munka még nem ért véget.
Alaposan kidolgozott tervünk van.
Gázában kezdtük:
Terroristák tízezreit számoltuk fel. Megsemmisítettük a főgyilkosokat – Deifet, Jahja Szinuart és minden bizonnyal Muhammad Szinuart is.
Számtalan terrorista infrastruktúrát semmisítettünk meg. Aki ilyen szörnyű brutalitással támadott meg minket – ma már érti, hogy mekkora pusztítást hozott saját fejére.
Hála harcosaink hősiességének és a racionális döntéseinknek – eddig 197 túszt hoztunk vissza, köztük 148-at élve.
Bizonyosan maradt 20 élő túszunk, és legfeljebb 38 halottunk. Mindannyiukat vissza fogjuk hozni.
Szeretném emlékeztetni Önöket, hogy a háború kezdetén volt valaki, aki azt mondta, hogy lehet, hogy egyetlen túszt sem sikerül visszahoznunk! Ezt mondta egy nagyon magas rangú személy.
Másképp gondoltam, másképp is cselekedtem, és ez bevált.
Ha van lehetőség átmeneti tűzszünetre, hogy további túszok térjenek vissza, szeretném hangsúlyozni: készek vagyunk az ideiglenes tűzszünetre.
Miután szétvertük az ellenséget délen, nagy nemzetközi nyomással kerültünk szembe, hogy hagyjuk abba a háborút. Szeretném elmondani, hogy a háború leállítása érdekében nagy belső nyomás is nehezedett ránk.
Mi nem engedtünk ennek a nyomásnak. Behatoltunk Rafahba. Elfoglaltuk a Philadelphi folyosót, elvágtuk a Hamász utánpótlási útvonalait.
Ezután, és csak ezután fordultunk északra – Libanon felé.
A merész csipogós műveletben, amelyhez hasonlót még nem láttak a háborúk történetében, egyszerre több ezer létfontosságú Hezbollah-terroristára mértünk csapást.
Ezzel egyidejűleg terroristák ezreit likvidáltuk, köztük a Hezbollah felső vezetésének nagy részét.
Megsemmisítettük Naszrallahot, az utódját és az utódjának az utódját.
Megsemmisítettük a Hezbollah rakétaarzenáljának nagy többségét, amelyet évekig építettek.
Elpusztítottuk a dél-libanoni terrorista falvakat, és ezzel elhárítottuk az invázió veszélyét az északi közösségektől.
Egyébként ezt a tűzszünetet nagyon nagy gyakorisággal, szüntelen vasököllel érvényesítjük. Ez az utasításom az IDF-nek, amelyet éjjel-nappal végrehajt.
Libanoni akcióink vezettek az Asszad-rezsim bukásához Szíriában, beleértve a szíriai hadsereg legtöbb képességének megsemmisítését.
Keményen lecsaptunk a jemeni huszikra, és még mindig nem mondtuk ki az utolsó szót.
Lecsaptunk Irán légvédelmi képességeire és további létfontosságú infrastruktúrára.
De szeretném elmondani, hogy Irán még mindig nagyon komoly fenyegetést jelent Izraelre nézve. Mi – természetesen – mindenben egyeztetünk az Egyesült Államokkal; folyamatosan beszélünk velük, és reméljük, hogy olyan megállapodást fognak elérni, amely megakadályozza, hogy Irán nukleáris fegyverekhez jusson, vagyis megtagadja Irántól az urándúsítás képességét. Ha ez megvalósulna, természetesen üdvözölnénk. De Izrael Állam mindenesetre fenntartja magának a jogot, hogy megvédje magát egy olyan rezsimmel szemben, amely az elpusztításával fenyegetőzik.
Mindenesetre, még ha nagy eredményeket értünk is el az iráni tengely ellen, a munkát még be kell fejeznünk. A „Gedeon szekerei” hadművelet ezt a célt szolgálja, a munka befejezését.
Három nappal ezelőtt a védelmi miniszterrel együtt és a biztonsági kabinet egyhangú jóváhagyásával elrendeltem a megváltás háborúja újabb szakaszának megkezdését.
Erőink egyre intenzívebb és erőteljesebb csapásokat mérnek a Hamász megmaradt gázai erődítményeire.
Egy dolgot kérek Önöktől – kérdezzék meg Szderot, Netivot, Be’er Sheva és a nyugati Negev településeinek lakóit: a házaik rengenek, de nem a Hamász rakétáitól, hanem az IDF nagy tűzerőjétől.
Erőink egyre több területet foglalnak el, hogy megtisztítsák a terroristáktól és a terrorista infrastruktúrától.
Az erőfeszítések végén a gázai övezet minden területe izraeli biztonsági ellenőrzés alá kerül – és a Hamász teljes vereséget szenved.
Ahhoz, hogy megőrizzük cselekvési szabadságunkat, és hogy legjobb barátaink továbbra is támogathassanak minket, meg kell akadályoznunk a humanitárius válság kialakulását. Ezt már a háború elején is mondtuk.
Ezt hallom Izrael legjobb barátaitól, a szenátusban ülő barátainktól, országunk igaz barátaitól:
„Teljes mértékben támogatni fogjuk önöket. Fegyvereket küldünk. Teljes mértékben támogatni fogjuk önöket a Biztonsági Tanácsban. Semmisítsék meg ezeket a szörnyetegeket, semmisítsék meg őket. De van egy dolog, amit nem fogadhatunk el: nem fogadgatunk el olyan helyzetet, amikor humanitárius válság van Gázában”.
Másrészről azonban tudják, mindannyian tudják, hogy a Hamász a segélyek jelentős részét elrabolta, a többit pedig magas áron adja el, hogy terrorista hadseregét finanszírozza. Ez a pénz a forrás a terroristák toborzásának finanszírozához. Mi felszámoljuk a terroristákat, ők pedig a Gázába érkező segélyekből elrabolt pénzből toboroznak.
Ezért annak érdekében, hogy a Hamász ne tudja átvenni az ellenőrzést a humanitárius segélyek felett, mi – együtt az Egyesült Államokkal – más keretrendszert dolgoztunk ki arra, hogy a civilek és a gyermekek megkapják az alapvető élelmiszereetk, amelyek nem fognak eljutni a Hamászhoz. Ez három szakaszra oszlik:
A szakasz:
Az alapvető élelmiszerek bejuttatása Gázába – a humanitárius válság megelőzése érdekében, és hogy a harcok folytatódhassanak.
B szakasz:
Ez az elkövetkező napokban fog megtörténni, élelmiszerosztó pontok megnyitása az amerikai cégek által, amelyek biztonságára az IDF fog ügyelni.
C szakasz:
A Gázai övezetben lévő területek ellenőrzésének átvétele közben, a déli övezetben egy steril zóna létrehozása, ahová a civil lakosságot a védelme érdekében evakuálják a harcok színteréről Ebben az övezetben, amely Hamász-mentes lesz, a gázai lakosok teljes körű humanitárius segítséget kapnak.
De vannak olyanok szerte a világon és Izraelben, akik azt mondják: „Elég volt. Most már fejezzék be a háborút!
Akkor van egy hírem számotokra:
Kész vagyok befejezni a háborút – olyan egyértelmű feltételek mellett, amelyek garantálják Izrael biztonságát: minden túsz hazatér. A Hamász leteszi a fegyvert, távozik a hatalomból, a vezetőségét (már aki megmaradt) száműzik az övezetből, Gázát teljesen demilitarizálják, és végrehajtjuk a Trump-tervet, amely annyira helyes és forradalmi, és valami egyszerűt mond ki: akik Gáza lakói közül el akarnak menni – azok el tudnak majd menni.
Aki arra szólít fel minket, hogy hagyjuk abba a harcokat, mielőtt ezek a célok megvalósulnak – az valójában arra szólít fel, hogy a Hamász maradjon hatalmon.
Mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy minden eredményünk és hősies katonáink minden áldozata hiábavaló lesz.
A Hamász újjászerveződik, újraindítja a rakétagyártást, újabb terrorista alagutakat ás, és fegyveres terroristáival újra elhelyezkedik közel a Negev településeihez. Még több emberrablás, még több gyilkosság, még több nemi erőszak és még több csecsemőégetés fog történni.
Ezt nem fogom elfogadni!
Izrael polgárai, ti sem fogjátok ezt elfogadni.
Tegnap hallottam Jair Golan megdöbbentő megjegyzéseit. Sokatokkhoz, Izrael polgárainak túlnyomó többségéhez hasonlóan engem is felháborítottak.
Egy olyan időszakban, amikor hősies katonáink életüket adják a Gázai övezetben, hogy megvédjék országunkat és visszahozzák túszainkat – Jair Golan háborús bűnökkel vádolja őket.
Azt mondta, hogy „hobbiból” csecsemőket ölünk.
Ilyet eddig csak a legrosszabb antiszemitáktól hallottam, akik vérvádakat terjesztenek a zsidó nép ellen. Ez igazán emlékeztet azokra a dolgokra, amelyeket a középkorban mondtak rólunk.
Akinek valóban hobbija a csecsemők megölése, és ezt szörnyű gonoszsággal teszi, az a Hamász, nem pedig az IDF katonái, akik mindent megtesznek azért, hogy megelőzzék a civilek megölését.
De ahelyett, hogy az IDF katonáit védenék, inkább Jair Golant védik, és szítják a globális antiszemitizmus lángját.
Nincs határa a tévelygésének, és vele a valaha volt valakik bandájáénak.
Erről azt mondja az Atyák etikája (4:21): „Az irigység, a vágy és a becsület űzi el az embert a világból”.
És megmondom, miért teszik ezt – mert náluk minden politika. Azért, hogy megbuktassák az izraeli kormányt, mindenre hajlandóak: felgyújtják a klubhelyiséget, rágalmazzák Izraelt és az IDF harcosait a világban, és még valamire hajlandóak – azt akarják, hogy elveszítsük a háborút.
De szerencsére Izrael polgárainak döntő többsége teljes mértékben elutasítja ezeket a megnyilvánulásokat. És ráadásul ez nem gyengíti nagyszerű harcosaink rendíthetetlen szellemét. Találkozom velük a harctéren. Találkozom a sebesültekkel. Találkozom a tartalékosokkal. Találkozom a gyászoló családokkal.
És ők azt mondják: „Bibi, ne állj meg! Végig kell menni. Menj végig a győzelemig!
És ezt mondom nektek, Izrael polgárai: Itt állunk, együtt, végig, a győzelemig!
Együtt fogunk harcolni, és I-ten segítségével együtt győzni fogunk!
A szerző
