Székely Gáborral 1990-ben találkoztam először.
Ő gazdasági főpolgármester-helyettes volt Demszky Gábor mellett, én botcsinálta polgármester a XII. kerületben. Gábor számontartotta, ki zsidó a kerületi polgármesterek közül. Voltunk vagy öten. Bár ez természetesen nem befolyásolta a munkáját, nekem sokat jelentett, mert ez is a rendszerváltozáshoz tartozott: hogy tudunk egymásról, hogy ez is fontos.
A Lauder iskola felépítéséhez akkoriban kerestek helyet, az iskola feltételeinek megteremtésében a munkánk is összekapcsolódott. Így került az iskola a XII. kerületbe.
Gábor nem volt vallásos, de a hagyomány nagyon fontos volt neki. Komolyan tanulmányozta a judaizmust, és éppen szukkot idején minden évben összehívta barátait, ismerőseit.
Mecénási tevékenysége is fontos, lakásgalériájában rendszeres kiállításokon mutatta be az általa felkarolt képzőművészeket.
Elszakadás és visszafordulás címen jelent meg önéletrajzi kötete. A címben a vidéki ortodox zsidóságtól való elszakadás és a késői visszatérés a hagyományhoz jelenik meg.
Politikai nézetkülönbségek miatt később eltávolodtunk egymástól – erről dokumentumfilm is készült.
Emlékéből fakadjon áldás!