„Zsidónak lenni soha, sehol nem könnyű”

Dr. Nógrádi Gergely Madách Imre-, Mensch-díjas sokoldalú magyar művész, alkotó. Operaénekes, főkántor, író és újságíró. Világhírű koncerttermekben énekelhetett, mint a Carnegie Hall vagy a Concertgebouw. Énekesként több mint 15 CD-je, íróként 60 könyve jelent meg. Kántorként 2009 óta a Frankel Leó utcai zsinagóga főkántora. Vele beszélgetett Végső István gyerekkorról, múltról és aktualitásokról.

 Budapesten született, de Kőszegen, az Alpokalja legszebb kisvárosában érettségizett 1989-ben, a rendszerváltás időszakában. Mesélne a kőszegi éveiről? Hogy került oda?

Zabolázhatatlan, vásott kölyök voltam, ez az igazság. A szüleim belátták, hogy hiába szentelik nekem minden szeretetüket és figyelmüket, valamiféleképp örökösen megtalálnak a balhés ügyek. Úgy gondolták, majdhogynem katonai szigorra van szükségem ahhoz, hogy szófogadóbb, kezelhetőbb legyek. Ezt a szigort kétségkívül biztosította a kőszegi Jurisich Miklós Gimnázium, és bár irtó nehéz négy esztendő várt rám a nyugati határszélen, mire leérettségiztem, szótáromba került a fegyelem és az önuralom szó. Bele se merek gondolni, hogyan alakult volna a sorsom, ha kamaszként a megengedő és elnéző pesti polgári miliőben maradok…

Szülei publikáló, író emberek. Édesapja a sikeres regényíró, forgatókönyvíró, Nógrádi Gábor, míg édesanyja, Nógrádiné Várhalmi Judit mentálhigiénés szakember, számos szakcikk szerzője. Értelmiségi családba született, de kitől örökölte, örökölhette az énektudását?

Anyám remekül énekelt, az ő apja pedig zenekari szólamvezető hegedűművész volt. Mégis úgy gondolom, hogy a vokális képességeim apai oldalról erednek. A világhírű kántornő, Berta Rendel a nagynénikém volt. Berta kizárólag a hangjának köszönhette, hogy túlélte Auschwitzot: az SS tisztek odavoltak az énekéért.

Bár az érettségi utáni továbbtanulás a zeneművészet, az operaénekesi hivatás felé viszi, mégis a pályája elején újságírói, lapkiadó területen (is) mozog. Nem volt egyértelmű, hogy milyen pályán szeretne lenni?

Az érettségit követő évtizedben, az ELTE bölcsészkarán megszerzett diploma után tíz szakmában próbáltam ki magam. Remek életiskola volt. Később konzisként, majd zeneakadémistaként három év alatt tizenöt opera- és operettfőszerepet énekelhettem el, majd társasági lapok rovatvezetője-főszerkesztője lettem, pár éve pedig két további diplomát és doktori fokozatot szereztem. Nem is igazán a tudományos karrier vágya hajtott. Talán azoknak akartam bizonyítani, akik annak idején börtönt jósoltak annak a zabolázhatatlan, vásott kölyöknek, aki voltam.

Albert Györgyivel és Vujity Tvrtkóval is írt közösen könyveket. Újságíróknak, íróknak, alkotóknak általában elég vegyes a véleménye a társszerzőségről, Ön mit gondol erről?

Huszonöt könyvben működhettem közre társszerzőként. Én szerettem csinálni.

Mi volt az alapvető és első meghatározó ifjúsági regény, amit olvasott? Ki a legjobb nem kortárs ifjúsági regényíró Ön szerint? Miért?

Mándy Iván Robin Hoodja. Másik kérdésére válaszolva: Erich Kästner. Humánus és szellemes. Kritikus, de optimista. És nem mellékesen: elsőrangú író.

Ön 2009 végétől a Frankel Leó utcai (újlaki) zsinagóga kántora, főkántora. Ezt a 137 éves neogótikus zsinagógát otthonának is vallja. Az itteni neológ zsidó közösség hol helyezkedik el a budapesti hitközségek között? Mennyire aktív, lélekszámába kiemelkedik-e? Vannak-e fiatalok, van-e jövőképe a közösségnek?

A Frankel Zsinagóga közössége összetartó és nagyon szerethető, hitközségünk vezetése pedig innovatív, elhivatott, odaadó. Hogy hol helyezkedik el a neológia palettáján a budai kile, ahhoz először a neológia palettáját kellene górcső alá vennünk, erre azonban itt és most nincs mód a terjedelmi korlátok miatt. Röviden csak annyit, hogy közösségünk lélekszámban kiemelkedik, rabbinknak és rebbecenünknek pedig elévülhetetlen érdemei vannak az ifjúsági nevelés terén.

Ön részt vesz a magyarországi zsidó kántorutánpótlás biztosításában?

Nem, de ez nem rajtam múlik.

Mik a közeljövőbeli énekesi és írói tervei?

A nyár végi-ősz eleji fesztiválidőszakban tizenkét koncertem lesz, kétszer Romániában is fellépek, tél elején pedig az Egyesült Államokba utazom. Ha minden igaz, az amerikai elnök floridai rezidenciáján énekelhetek majd, de természetesen imádkozni is alkalmam lesz abban a zsinagógában, amelybe tíz esztendeje minden évben visszahívnak. Ami az írást illeti, tavalyi, Anyahajó című naplóregényem után ismét egy önéletrajzi ihletésű anyagom áll kiadás előtt, mely a mindenek fölött álló apai szeretetről mesél.

Lehet tudni a könyv címét?

Bár a mű kiadása már a finisben van, a kiadó privilégiuma, hogy ezt az információt közzé tegye. Egyelőre csak annyit árulhatok el: egy olyan madár neve az új regényem címe, amelyből mindössze egyetlen példány található a világon.

Ön világlátott ember, ráadásul Jeruzsálemben tanult. Mit tapasztal, jó ma Magyarországon zsidónak lenni a régi időkhöz képest, illetve a világban látható, hallható események fényében is?

Zsidónak lenni soha, sehol nem könnyű. Persze a régi időkhöz képest ma harmonikusnak mondható a magyarországi zsidóság helyzete. Más kérdés, hogy rendkívül nyomasztó az Izrael és a Hamász konfliktusa nyomán a világon végigsöprő antiszemita hullám. Bár attól tartok, maga a világ úgy en bloc nyomasztó lehet ma az emberiség számára. Ilyen pattanásig feszült helyzetben, a jövő bizonytalanságának szorításában különösképp nagy teher és felelősség hárul az egyházi szolgálatot teljesítőkre.