Az első két rész itt és itt olvaható.
Kezdjük néhány statisztikai adattal a muzulmán képviselők számáról:
a Parlament képviselőházában 37, a Lordok házában 26, a skót parlamentben 6, a wales-iben 3, a londoni önkormányzatban 4.
Több jelentős város polgármestere muzulmán, a tanácstagok számáról nincs adatom
A 2019-es 19-el szemben rekordszámú, 25 muszlimot választottak be a parlament alsóházába – közölte a Muslim Network. A megválasztottak közül 18-an a Munkáspárt, ketten a Konzervatív Párt, egy pedig a Liberális Demokraták tagja, négyen függetlenek.
A csatorna kiemelte, hogy a muszlim szavazók Gáza iránti támogatása jelentősen befolyásolta a választást: öt független jelölt – köztük négy muszlim – ezzel nyert mandátumot. A választások tükrözik a növekvő „sokszínűséget” és a muszlim közösségek brit politikára gyakorolt hatását.
A muszlimok nagyarányú bevándorlása Nagy-Britanniába a második világháború után kezdődött, a háború okozta pusztítás és munkaerőhiány következtében. A korábbi brit gyarmatokról, főként Indiából, Pakisztánból és Bangladesből érkező muszlim bevándorlókat a kormány és a vállalkozások nagy számban toborozták az ország újjáépítéséhez.
Anglia teljes lakossága 56,5 millió fő, akik közül 3,9 millióan vallásukat iszlámnak vallják.
A 2021-es népszámlálás kimutatta, hogy a nagyvárosokban, például Bradfordban, Lutonban és Birminghamben a muszlim lakosság aránya meghaladja a 30%-ot, míg az ország teljes lakosságának 6,5%-a. A Muslim Vote nevű szervezet összeállította a 2024-es parlamenti választókerületek listáját, ahol a muszlim szavazók aránya legalább 10%. 14 olyan választókerületet találtak, ahol a muszlimok aránya meghaladja a 30%-ot, és 31 olyan választókerületet, ahol a muszlimok aránya meghaladja a 20%-ot. Az 1884 mecset mellett 30 nagy és legalább 50 kisebb saria-bíróság működik
A kormány megbízta Dame Louise Casey-t, hogy vizsgálja felül a társadalmi integrációt. Jelentését 2016 decemberében tették közzé.[16] Megállapította, hogy a vallási kisebbségek integrációjával valóban probléma van. Világossá tette, hogy sok intézmény túlságosan alkalmazkodó, mert félnek attól, hogy iszlamofóbnak bélyegzik őket:
„Túl sok közintézmény, nemzeti és helyi, állami és nem állami, olyan messzire ment a sokszínűség és a véleménynyilvánítás szabadsága érdekében, hogy figyelmen kívül hagyta vagy akár elnézte a regresszív, megosztó és káros kulturális és vallási gyakorlatokat, mert félt attól, hogy rasszistának vagy iszlamofóbnak bélyegzik őket.
… A legsúlyosabb esetben ez azt jelentheti, hogy a közszféra vezetői figyelmen kívül hagyják a károkat vagy tagadják a visszaéléseket.”
„A muszlim lakosság egyes csoportjai körében növekvő sérelemérzetet, és az »Umma«, vagyis a globális muszlim közösség sorsával való azonosulás erősebb érzését tapasztaltuk.”
Ed Hussain muszlim kommentátor 2021-ben könyvet írt az Egyesült Királyság nagy mecseteibe tett utazásairól. Among the Mosques (Mecsetek között) című könyve nyugtalanító olvasmány. Hussain megállapítja, hogy egyes helyeken vannak olyan területek, amelyek a „fehérek” számára tiltott területnek számítanak. Az ilyen területeken egyetlen fehér arcot sem lehet látni. Olyan iszlám monokulturális területeket talál, amelyek a multikulturalizmus szánalmas kudarcát mutatják. A nagyobb kiskereskedők elhagyták ezeket a területeket, és egyáltalán nincsenek kocsmák. Azt is megállapította, hogy a Szaúd-Arábiában betiltott fundamentalista irodalmat gyakorlatilag minden iszlám könyvesboltban árulják.
Az Opinium által 521 konzervatív képviselő körében végzett felmérés kimutatta, hogy 58%-uk szerint az iszlám veszélyt jelent az országra – ez kétszerese annak, mint a teljes lakosság körében. A felmérés szerint 52% úgy véli, hogy európai városok egyes részei a saría törvényei alatt állnak, és „no-go” területek a nem muszlimok számára.
A britek kétharmada (67%) úgy véli, hogy az elmúlt évek bevándorlási politikája hozzájárult az erőszakhoz.
Ami a vallási befolyást illeti, ezt leginkább szimbolikusan az mutatja, hogy számos egyházi épületet mecsetté alakítottak át. Sőt, az a mecset, amelyet a Manchester Arena támadója látogatott, korábban metodista templom volt. Még megdöbbentőbb, hogy 2017-ben a gloucesteri katedrálisban a muszlim imára való felhívást skandálták, a glasgow-i Szent Mária-székesegyházban pedig a Koránt szavalták úrvacsora alatt.
Az iszlám iskolákról kiderült, hogy szélsőséges anyagokat terjesztene. Egy muszlim többségű iskolában tanító tanárnő elmesélte, hogy néhány tanítványa megpróbálta meggyőzni arról, hogy Afganisztán sokkal szebb lett a tálibok uralma alatt. Amikor megkérte a 13 évesek egy osztályát, hogy emeljék fel a kezüket, ha gyűlölik Nagy-Britanniát, harminc kéz azonnal teljes bizonyossággal felemelkedett. Azt mondta: „A legtöbb fiú, akit tanítok, úgy gondolja, hogy a nőknek kevesebb joguk kellene, hogy legyen, mint a férfiaknak. Az állampolgársági órákon azzal érvelnek, hogy a feleségeknek nem szabadna dolgozniuk.”
Számos példa volt arra, hogy sikeres tiltakozó akciók az iskolák fokozott iszlamizálódásához vezettek. A newham-i Szent István iskola 2017-ben Anglia legjobb általános iskolája lett. 2018-ban az iskola célzott kampánnyal nézett szembe, miután megtiltotta a 8 év alatti lányoknak, hogy hidzsábot viseljenek az iskolában. 2018-ban az iskola kormányzati támogatást kért, arra hivatkozva, hogy a közkeletű iszlám tanítás a pubertáskorig nem írja elő a hidzsáb viselését. Az iskola később kénytelen volt visszavonni a döntését, miután a kormány nem volt hajlandó beavatkozni. Kiderült, hogy országszerte mintegy 150 olyan iskola van, amely kötelezővé teszi a gyerekek számára a hidzsáb viselését.
2023-ban, az Izrael elleni Hamász-támadást követően a Barclay Általános Iskola igazgatója megtiltotta a diákoknak, hogy palesztinbarát jelvényeket viseljenek. 2023-ban a szülők tiltakozását követően az iskola a tanév végén két nappal korábban bezárt, mert a személyzetet fenyegetések érték, és féltették a biztonságukat.
2021-ben a Batley Grammar School egyik tanára úgy döntött, hogy órát tart az istenkáromlásról és a szólásszabadságról. A leckét egy Mohamed-karikatúra bemutatásával illusztrálta.Az iskola előtt tömegek gyűltek össze, hogy tiltakozzanak, így az iskola két egymást követő napon át zárva tartott. A tanárt ezt követően felfüggesztették, és saját biztonsága érdekében bujkálni kényszerült, egészen a mai napig.
2023-ban négy fiút függesztettek fel egy wakefieldi iskolából, miután állítólag megrongáltak egy Koránt. A Korán az egyik fiúnál volt, és a földre esett, miután egy fiú meglökte a Koránt tartó fiút, ami miatt a könyv kissé megkarcolódott. A fiú és családja ezt követően több halálos és erőszakos fenyegetést kapott. Meglepő módon a rendőrség is közbelépett, és a Korán elejtését „bűncselekménynek nem minősülő gyűlöletincidensként” jegyezte fel. Ez azt jelenti, hogy a rendőrség úgy jár el, mintha iszlám istenkáromlásról szóló törvény lenne érvényben. El tudja valaki képzelni, hogy hasonlóan reagálnának, ha egy iskolás egy Bibliát dobna le?
A rendőrség 2021-ben több mint 2800 „becsületbeli” bántalmazást regisztrált – ez naponta átlagosan nyolc bűncselekmény, és kétségtelenül sokkal több marad feljegyzetlenül.
2016-ban megöltek egy glasgow-i boltost, gyakorlatilag azért, mert nem a megfelelő fajtájú muszlim volt. 2016-ban menedékjogot kapott, amikor 1998-ban Pakisztánból elköltözött. Azt várta, hogy Skócia biztonságos hely lesz az ő és családja számára. A Crown Prosecution Service-t (bűnüldözés) egy informátor azzal vádolta, hogy fél a becsületbeli bűncselekményekkel szemben fellépni, mert tart attól, hogy nyugtalanságot okozna az ázsiai közösségekben.
A börtönökben a muszlimok aránytalanul nagy számban vannak jelen, a börtönlakók 18%-át teszik ki. Egy kormányzati jelentés megállapította, hogy a börtönökben az imámok rendszeresen szélsőséges irodalmat terjesztenek a fogvatartottak között. Beszámolók szerint a börtönökben rabok által működtetett saría-bíróságok is működnek, amelyek különböző testi fenyítéseket szabnak ki. A végeredmény az, hogy a rabok radikálisabbak lesznek, mint amikor börtönbe kerültek, és sokan a börtönben térnek át az iszlámra. A legutóbbi statisztikák szerint a muszlim rabok 20%-a fehér bőrű, az általános muszlim lakosság 7,8%-ához képest,
A brit hírszerző szolgálatok közölték, hogy mintegy 43 000 olyan személyt tartanak megfigyelési listán, akik szerintük potenciális terrorfenyegetést jelentenek. Ezek 90%-a muszlim. Mintegy 850 brit muszlim utazott el, hogy dzsihadista csoportokat támogassa vagy velük harcoljon Szíriában vagy Irakban. További 600-at útközben megállítottak. Az egyik ilyen harcos édesanyja azt állította, hogy fia mindössze 17 nap alatt radikalizálódott Londonban, miután részt vett a helyi mecsetekben tartott prédikációkon. A hírszerző szolgálatok fizikailag képtelenek mindezen embereket megfigyelni.
2018 óta kilenc terrortámadás történt az Egyesült Királyságban, és 39 késői szakaszban lévő terrortámadást sikerült meghiúsítani. A jelenlegi terrorfenyegetettségi szint jelentős, ami azt jelenti, hogy valószínű a támadás. Közben kiderült, hogy a rendőröket „iszlamofóbiára” érzékenyítette a MEND radikális csoport, amely védelmezte a dzsihadistákat és imákat vezetett a „palesztin győzelemért”. A Metropolitan Police (londoni rendőrség) kénytelen volt megszakítani a kapcsolatot Mohammed Kozbar tanácsadóval, miután kiderült, hogy lájkolt egy bejegyzést az X-en, amelyben a Hizb ut-Tahrir szélsőséges csoport egykori vezetője azt mondta, hogy nem tud többé a testület nevében beszélni. Korábban a Hamász alapítóját „az ellenállás mester-mártírjaként” dicsérte. Valós aggodalomra ad okot, hogy a radikálisokkal rokonszenvező muszlimok beszivárognak a főáramú és a kormányhoz kötődő szervezetekbe.
A Muzulmán Testvériség stratégiája az Egyesült Királyságban gyakran „alulról felfelé” történő megközelítést jelent, amely látszólag ártalmatlan egyesületek, jótékonysági szervezetek, mecsetek és kulturális csoportok hálózatán keresztül épül be a muszlim közösségekbe. Ezek a szervezetek különböző szolgáltatásokat nyújtanak a tanácsadástól a sportoktatásig, gyakran feltűnés nélkül integrálva az iszlamista világnézetet. Egyes elemzések szerint a cél „a társadalom lassú és észrevétlen átszervezése az egyéntől felfelé, hogy a saría (iszlám törvények) által irányított iszlám állam szükségességének elfogadása eléggé elterjedjen a megvalósításhoz, és elnémuljon az ezzel szembeni ellenállás”.
2024 márciusában a brit kormány bejelentette a „szélsőségesség” új hivatalos definícióját, amely a Muzulmán Testvériséget az aggodalomra okot adó szervezetek listájának élére helyezi. A definíció szerint a szélsőségesség „olyan ideológia népszerűsítése vagy előmozdítása, amely erőszakon, gyűlöleten vagy intolerancián alapul”, és amelynek célja az alapvető jogok és szabadságjogok elpusztítása; vagy az Egyesült Királyság liberális parlamenti demokráciájának aláásása vagy felváltása; vagy szándékosan olyan környezet megteremtése, amelyben mások elérhetik ezeket az eredményeket.
A lépés, amely jellemző módon a jogvédő csoportok aggodalmát váltotta ki, válasz volt az antiszemitizmusról és a muszlimellenes gyűlöletbeszédről szóló jelentések számának megugrására, valamint a hatóságok által észlelt radikalizálódás fokozódására Nagy-Britanniában a Hamász október 7-i, Izrael elleni támadása óta.
Michael Gove közösségi miniszter a parlamentben tartott beszédében különösen a szélsőjobboldali és az iszlám szélsőségesek által jelentett fenyegetésekre mutatott rá, akik a muszlimokat a társadalom többi részétől el akarják választani, és megosztottságot akarnak teremteni a muszlim közösségeken belül.
Tariq Abu Al-Saad, a terrorista csoportok egyiptomi szakértője a The Arab Weeklynek nyilatkozva kijelentette: „Nagy-Britannia kettős válsággal néz szembe. Egyrészt meg akarja őrizni a véleménynyilvánítás szabadságát és a liberális értékeket védő elveit, másrészt viszont szenved az iszlamista csoportok és a szélsőjobboldali csoportok tevékenységének hatásaitól, amelyek ezeket az értékeket arra használják fel, hogy terjesszék eszméiket, és azokat átfordítsák másokkal szembeni ellenségeskedésre. Ez potenciálisan robbanásveszélyes helyzetet teremtett”.
Hozzátette, hogy „a Muzulmán Testvériség tevékenységéről való hallgatás a szólásszabadság ürügyén korlátozta Nagy-Britannia képességét a szélsőségek megfékezésére és a szélsőségesség elleni küzdelemre, miközben a Gázai övezet elleni háború kitörése után a fenyegetés megnőtt”.
2025 januárjában az Egyesült Arab Emírségek bejelentette, hogy 11 személyt és nyolc meglehetősen homályos célú szervezetet szankcionál a Muzulmán Testvériséggel való kapcsolatai miatt. Az Egyesült Arab Emírségek 2014-ben tiltotta be a MT-t mint terrorista csoportot, így azt hihetnénk, hogy ez rutinszerű. De nem, hiszen mind a nyolc szervezet székhelye az Egyesült Királyságban volt! A Muzulmán Testvériséget Egyiptomban és Szaúd-Arábiában is betiltották. Európában viszont csak Ausztria, a többi országban szabadon ténykedhet.
A szerző
