Netanjahu beszéde az ENSZ közgyűlésén: Nem hagyjuk, hogy a világ egy terrorállamot nyomjon le a torkunkon

Benjamin Netanjahu miniszterelnök 2025. szeptember 26-i, az ENSZ közgyűlésén elhangzott beszédének teljes szövege.
Elnök úr, Gázában a börtönökben szenvedő drága túszaink családtagjai, hölgyeim és uraim!
Tavaly ezen a pódiumon álltam, és megmutattam ezt a térképet. Ez a terror iráni tengelye átkát mutatja. Ez a tengely az egész világ békéjét fenyegette. Fenyegette régiónk stabilitását és országom, Izrael létezését.
Irán gyorsan kifejlesztette hatalmas nukleáris fegyverprogramját és hatalmas ballisztikus rakétaprogramját. Ezek nem csak Izrael megsemmisítésére irányultak.
Céljuk az is volt, hogy fenyegessék az Egyesült Államokat és zsarolják a világ minden táján lévő nemzeteket.
Gázából Jahja Szinvár hullámokban küldte ki a Hamász terroristáit. Október 7-én betörtek Izraelbe, és kimondhatatlanul brutális tetteket követtek el.
Hasszán Naszrallah Libanonból több ezer rakétát és gránátot lőtt ki városainkra, terrorizálva polgárainkat.
Szíriában a gyilkos diktátor, Asszád befogadta Irán csapatait, szorosabbra húzva a halál hurkát a nyakunkon.
Jemenben a húsziak ballisztikus rakétákat lőttek ki Izraelre, miközben a Vörös-tenger torkolatánál megfojtották a globális kereskedelmet.
Mi történt tehát az elmúlt évben? Csapásokat mértünk a húszikra, még tegnap is. Megsemmisítettük a Hamász terrorgépezetének nagy részét. Megbénítottuk a Hezbollahot, kiiktatva a legtöbb vezetőjét és fegyverarzenáljának nagy részét.
Emlékeznek még a csipogókra, a személyhívókra? Mi hívtuk fel a Hezbollahot. És higgyék el, megértették az üzenetet – és több ezer terrorista a földre rogyott.
Megsemmisítettük Asszád fegyverzetét Szíriában. Elrettentettük Irán síita milíciáit Irakban. És ami a legfontosabb, és minden másnál fontosabb, amit elmondhatnék önöknek, vagy amit az elmúlt évben, az elmúlt évtizedben tettünk, megsemmisítettük Irán atomfegyver- és ballisztikus rakétaprogramjait.
Íme, hol tartunk ma.
A jemeni húszi vezetés fele – letűnt. Jahja Szinvár Gázában – letűnt. Hasszán Naszrallah Libanonban – letűnt. Az Asszád-rezsim Szíriában – letűnt. Az iraki milíciák? Nos, őket még mindig elrettentjük. És vezetőik, ha megtámadják Izraelt, szintén el fognak tűnni.
És Irán legfőbb katonai parancsnokai és legfőbb atomtudósai… Nos, ők is letűntek.
Izrael 12 napos háborúja Iránnal, amelyet „Felkelő oroszlán” műveletnek neveztem el a Biblia alapján, ez a 12 napos háború be fog kerülni a hadtörténelem krónikáiba.
Merész pilótáink semlegesítették Irán rakétavédelmét és átvették az uralmat a Teherán feletti légtérben. Látták: izraeli vadászpilóták és amerikai B2 pilóták bombázták Irán nukleáris dúsítóüzemeit.
Szeretném megköszönni Trump elnöknek merész és határozott fellépését. Trump elnök és én megígértük, hogy megakadályozzuk Iránt a nukleáris fegyverek fejlesztésében. És beváltottuk ezt az ígéretünket.
Elhárítottuk Izrael létezését fenyegető veszélyt és a civilizált világra leselkedő halálos fenyegetést. Eloszlattuk azt a sötét felhőt, amely több millió ember életét követelhette volna.
De, hölgyeim és uraim, továbbra is ébereknek kell maradnunk. Teljesen tisztán kell gondolkodnunk és ébereknek kell maradnunk. Nem engedhetjük, hogy Irán újjáépítse katonai nukleáris kapacitásait. Irán dúsított uránkészleteit meg kell semmisíteni.
És holnap az ENSZ Biztonsági Tanácsának Iránra vonatkozó szankcióit vissza kell állítani. Népünk elszántságának, katonáink bátorságának és a merész döntéseinknek köszönhetően Izrael a legsötétebb napja után talpra állt, és a történelem egyik leglenyűgözőbb katonai visszatérését hajtotta végre.
De még nem értünk a végére.
Hozzák haza a túszokat!
A Hamász utolsó maradványai Gázában rejtőznek. Megfogadták, hogy az október 7-i atrocitásokat újra és újra megismétlik, függetlenül attól, hogy mennyire meggyengült a erejük. Ezért kell Izraelnek befejeznie a munkát, és ezért akarjuk ezt a lehető leggyorsabban megtenni.
Hölgyeim és uraim, a világ nagy része már nem emlékszik október 7-re.
De mi emlékszünk, Izrael emlékszik október 7-re. Azon a napon… Elmondom, hogy önök is emlékezhetnek október 7-re.
Látják ezt a nagy kitűzőt itt? Ez egy QR-kód. Kérem, vegyék elő a telefonjaikat, közelítsenek rá, és akkor önök is megértik, miért harcolunk, és miért kell győznünk. Minden benne van.
Október 7-én a Hamász a holokauszt óta a legsúlyosabb támadást hajtotta végre a zsidók ellen. 1200 ártatlan embert mészároltak le, köztük több mint 40 amerikait és több tucat itt képviselt ország állampolgárát.
Férfiakat fejeztek le.
Nőket erőszakoltak meg.
Csecsemőket égettek el élve. Csecsemőket égettek el élve szüleik szeme láttára. Micsoda szörnyetegek!
Ezek a szörnyetegek több mint 250 embert ejtettek túszul, köztük holokauszt-túlélőket, nagymamákat, nagyapákat és unokáikat. Ki ejt túszul nagymamákat és unokákat? A Hamász.
Eddig 207 túszt hoztunk haza. De 48 még mindig Gáza pincéiben van. Közülük 20 él – éheznek, kínozzák őket, nem látnak napfényt, megfosztják őket emberségüktől.
A 20 élő túsz neve:
Matan Angrest
Gali és Ziv Berman – testvérek
Elkana Bohbot
Rom Braslavski
Nimrod Cohen
Ariel és David Cunio – Egy másik testvérpár
Guy Gilboa Dalal
Evyatar David. Látták Evyatar David képét. Lesoványodott, kénytelen volt saját sírját ásni.
Maxim Herkin
Eitan Horn
Segev Kalfon
Bar Kuperstein
Omri Meiran
Eitan Mor
Yosef-Haim Ohana
Alon Ohel
Avinatan Or
és Matan Zangauker
Hangszórók Gázában
Most, hölgyeim és uraim, szeretnék tenni valamit, amit még soha nem tettem – szeretnék ebből a fórumból hangszórókon keresztül közvetlenül azokhoz a túszokhoz szólni.
Gázát hatalmas hangszórókkal vetettem körül, amelyek ehhez a mikrofonhoz vannak csatlakoztatva, abban a reményben, hogy drága túszaink meghallják az üzenetemet. Először héberül, majd angolul fogom elmondani.
Bátor hőseink – itt Netanjahu miniszterelnök, élőben beszélek hozzátok az Egyesült Nemzetek Szervezetéből. Nem felejtettünk el titeket! Egy pillanatra sem! Izrael népe veletek van! Nem fogunk megingani, és nem fogunk pihenni, amíg mindannyiótokat haza nem hozzuk!
Hölgyeim és uraim, az izraeli titkosszolgálat különleges erőfeszítéseinek köszönhetően szavaimat most élőben közvetítk a gázaiak mobiltelefonjaira.
Hangszórókkal felszerelt IDF teherautók láthatók a Gázai övezet határán, a behatolásra készülve, hogy Benjamin Netanjahu miniszterelnök ENSZ-ben elhangzott beszédét közvetítsék a palesztinoknak, 2025. szeptember 26.
Tehát a megmaradt Hamász-vezetőknek és foglyaink börtönőreinek most azt mondom: tegyétek le a fegyvereket. Engedjétek el a népemet! Engedjétek szabadon a túszokat! Mindet. Mind a 48-at. Engedjétek szabadon a túszokat most! Ha megteszitek, életben maradtok. Ha nem, Izrael levadászik titeket.
Hölgyeim és uraim, ha a Hamász elfogadja követeléseinket, a háború azonnal véget érhet. Gázát demilitarizálni fogjuk, Izrael megtartaná a biztonsági ellenőrzést, és a gázaiak és más, Izraellel való békére törekvő erők békés polgári hatóságot hoznának létre.
Természetesen tudják, hogy a gázai háború minden izraelit érintett.
De biztos vagyok benne, hogy vannak emberek New Yorkban, Londonban, Melbourne-ben és másutt, akik valószínűleg azt gondolják: mi köze van mindennek hozzám?
A válasz: nagyon sok! Mert az ellenségeink a maguk ellenségei is. Csináljunk valami mást, egy újabb újdonságot az ENSZ-ben.
Rögtönözzünk egy kvízt!
Emeljék fel a kezüket, ha tudják a választ.
Első kérdés. Ki kiáltja, hogy „Halál Amerikára”?
- A) Irán, B) Hamász, C) Hezbollah, D) a húsziak vagy E) mindegyik?
Mindegyik. Helyes. Mindegyik.
Második kérdés. Ki gyilkolta meg hidegvérrel az amerikaiakat és az európaiakat? A) Al-Kaida, B) Hamász, C) Hezbollah, D) Irán vagy E) mindegyik?
Ismét helyes, mindegyik.
Szóval ezt emelem ki: ellenségeink mindannyiunkat egyformán gyűlölnek. Vissza akarják rángatni a modern világot a múltba – az erőszak, a fanatizmus és a terror sötét korszakába. Azt hiszem, sokan Önök közül már érzik a saját társadalmukban a radikális iszlamista hullámot. Biztos vagyok benne.
Mélyen legbelül önök tudják, hogy Izrael az önök harcát vívja. El akarok mondani önöknek egy titkot.
Zárt ajtók mögött sok olyan vezető, aki nyilvánosan elítél minket, négyszemköztl megköszöni nekünk. Elmondják, mennyire értékelik Izrael kiváló hírszerző szolgálatait, amelyek újra és újra megakadályozták a terrorista támadásokat a fővárosaikban. Újra és újra számtalan életet mentve meg.
George Keegan tábornok, az amerikai légierő hírszerzésének volt vezetője egyszer azt mondta: „Ha az Egyesült Államoknak egyedül kellene összegyűjtenie azokat az információkat, amelyeket Izrael ad nekünk, akkor öt CIA-t kellene létrehoznunk.”
Öt CIA-t!
Idén júniusban, amikor Izrael támadást indított Irán nukleáris létesítményei ellen, Mertz német kancellár beismerte az igazságot. Azt mondta: „Izrael elvégzi a piszkos munkát mindannyiunk helyett.”
Trump elnök jobban megérti, mint bármelyik másik vezető, hogy Izrael és Amerika közös fenyegetéssel szembesül. Megmutatta a világnak, hogy amikor Irán és bábjai amerikaiakat gyilkolnak, amerikaiakat ejtenek túszul, „Halál Amerikára!” kiáltják, amerikai zászlókat égetnek és megpróbálják meggyilkolni az Egyesült Államok elnökét – nem egyszer, hanem kétszer. Megmutatta nekik, hogy mindezért meg kell fizetni az árat.
Sajnálatos módon sok, ebben a teremben jelen lévő vezető egészen más üzenetet közvetít. Persze, az október 7-ét közvetlenül követő napokban sokan támogatták Izraelt. De ez a támogatás gyorsan elpárolgott, amikor Izrael azt tette, amit minden magát valamire tartó nemzet tenne egy ilyen brutális támadás után.
Visszavágtunk.
Képzeljék el, csak dőljenek hátra egy pillanatra és képzeljék el, hogy Amerika ellen olyan támadás történik, amely arányos az október 7-i Izrael elleni támadással. Képzeljenek el egy rezsimet, egy terrorrezsimet, amely több ezer terroristát küld az Egyesült Államokba. 40 000 amerikait mészárolnak le. 10 000 amerikait ejtenek túszul.
Mit gondolnak, mit tenne Amerika? Gondolják, hogy Amerika meghagyná azt a rezsimet? Nem gondolják. Kizárt. Esélytelen! Az Egyesült Államok felszámolná azt a terrorrezsimet, és gondoskodna arról, hogy ilyen barbárság soha többé ne fenyegesse Amerikát.
Pontosan ezt teszi Izrael Gázában. Felszámoljuk a Hamász terrorrezsimjét, és gondoskodunk arról, hogy barbársága soha többé ne fenyegesse Izraelt. Ezt tesszük. Ezt tenné minden magát valamire tartó kormány.
Reszketeg vezetők, akik megbékélnek a gonoszsággal
Mégis, és sajnálom, hogy ezt kell mondanom. Mégis, az idő múlásával a világ sok vezetője meghátrált – meghátráltak az elfogult média, a radikális iszlamista választók és az antiszemita tömegek nyomása alatt.
Van egy jól ismert mondás: amikor a helyzet nehéz lesz, az erősek cselekednek. Nos, sok ország esetében, amikor a helyzet nehéz lett, ti meghátráltatok!
És itt van ennek az összeomlásnak a szégyenletes eredménye. Az elmúlt két év nagy részében Izraelnek hét fronton kellett harcolnia a barbárság ellen, miközben az önök országai közül sok ellenünk volt. Megdöbbentő, hogy miközben mi azok ellen a terroristák ellen harcolunk, akik sok polgárunkat meggyilkolták, önök ellenünk harcolnak.
Elítélnek minket. Embargót vetnek ki ránk. És politikai és jogi háborút folytatnak ellenünk.
Azok nemzetek képviselőinek azt mondom: ez nem vádemelés Izrael ellen.
Ez vádemelés Önök ellen! Ez vádemelés a reszketeg vezetők ellen, akik inkább a gonosznak gazsulálnak, mint hogy támogassák azt a nemzetet, amelynek bátrabb katonái megvédik önöket a kapuk előtt álló barbároktól.
Ők már behatoltak a kapun. Mikor fogják önök megtanulni… Nem lehet a dzsihádból megbékéléssel kijutni. Nem menekülhettek az iszlamista vihar elől Izrael feláldozásával.
Ahhoz, hogy legyőzzék azt a vihart, Izrael mellett kell Önöknek kiállniuk. De ti nem ezt teszik. Ahogy Izrael prófétái megjósolták a Bibliában, a jót rossznak, a rosszat pedig jónak mondták. Ezt szeretném részletesen kifejteni.
Vegyük például a hamis vádat a népirtásról. Izraelt azzal vádolják, hogy szándékosan civileket támad.
Hölgyeim és uraim, az ellenkezője igaz.
A városi hadviselés tanulmányok vezetője, John Spencer ezredes, aki valószínűleg a világ legnagyobb szakértője a városi hadviselés terén, azt mondja: „Izrael több intézkedést hoz a civil áldozatok számának minimalizálására, mint bármelyik hadsereg a történelem során.”
És mivel ezt tesszük, a civil és fegyveres áldozatok aránya Gázában kevesebb, mint 2 az 1-hez.
Ez elképesztően alacsony arány, alacsonyabb, mint a NATO afganisztáni és iraki háborúiban, különösen ha figyelembe vesszük, hogy Gáza a Föld egyik legsűrűbben lakott városi területe. Több száz kilométernyi terrorista alagút hálózza be a föld alatt, számtalan terrorista torony áll a föld felett, és több ezer terrorista rejtőzik ezekben. az alagutakban és tornyokban civil területeken.
Ha szeretnék látni, milyen intézkedéseket hoz Izrael a polgári áldozatok elkerülése érdekében ebben a háborúban, csak nézzék meg, mit teszünk jelenleg Gáza városában, a Hamász utolsó erődítményében, az utolsó két erődítmény egyikében.
Három héten keresztül Izrael több millió szórólapot dobott le, több millió SMS-t küldött és számtalan telefonhívást kezdeményezett, hogy a polgári lakosságot sürgesse Gáza városának elhagyására, mielőtt katonáink bevonulnak.
Ugyanakkor a Hamász beveszi magát a mecsetekbe, iskolákba, kórházakba, lakóépületekbe, és megpróbálja rávenni ezeket a civileket, hogy ne távozzanak, hanem maradjanak a veszélyben. Gyakran fegyverrel fenyegeti őket, ha nem hallgatnak rájuk.
Izrael számára minden civil áldozat tragédia; a Hamász számára ez stratégia. A Hamász a civileket emberi pajzsként és kellékként használja Izrael elleni beteges propagandaháborújában. Egy propagandaháborúban, amelyet a nyugati média teljes mértékben benyel és ismételget.
A Hamász fenyegetései ellenére közel 700 000 gázai, azaz csaknem háromnegyed millió ember már eleget tett a felhívásunknak, és biztonságos övezetekbe költözött.
Vérvádak
Most egy egyszerű kérdést szeretnék feltenni önöknek. Egy egyszerű, logikus kérdést. Egy népirtást elkövető ország könyörögne-e a civil lakosságnak, amelyet állítólag célba vett, hogy meneküljön a veszélyből? Azt mondanánk nekik, hogy menjenek el, ha népirtást próbálnánk elkövetni? Mi kijuttatni próbáljuk őket. A Hamász pedig ott akarja tartani őket.
Ez a vád annyira alaptalan, a népirtáshoz, a lakosság tömeges lemészárlásához való hasonlítás. A nácik megkérték-e a zsidókat, hogy távozzanak, legyenek szívesek távozni, menjenek el? Mások megkérték-e őket? Szeretnék, ha felsorolnám a történelem összes népirtó vezetőjét? Csak soroljam őket egyenként? Tett-e így bármelyikük? Azt mondták, hogy „menjetek ki, hogy mi bejöhessünk”?
Természetesen nem. Az igazságot a feje tetejére állították. A Hamász, egy népirtó terrorista szervezet, amelynek alapító okirata a bolygón élő összes zsidó meggyilkolását követeli, és ennek a népirtó szervezetnek menlevelet adnak. Alig említik.
Míg Izrael, amely mindent megtesz, hogy a civileket biztonságba helyezze, Izraelt a vádlottak padjára ültetik. Micsoda vicc! Hallgassunk meg még egyet:
Izraelt azzal vádolják, hogy szándékosan éhezteti a gázai embereket, miközben Izrael önként táplálja a gázai embereket. A háború kezdete óta Izrael több mint 2 000 000 tonna élelmiszert és segélyt engedett be Gázába.
Ez egy tonna segély minden gázai férfinak, nőnek és gyermeknek; közel 3000 kalória fejenként, naponta. Micsoda éheztető politika!
Ha vannak gázaiak, akiknek nincs elég élelmük, az azért van, mert a Hamász ellopja. A Hamász ellopja, felhalmozza és horribilis áron eladja, hogy finanszírozza háborús gépezetét.
A múlt hónapban még az ENSZ is, amely nem éppen Izrael támogatója – egyébként nevetni kellene ezen –, a múlt hónapban még az ENSZ is elismerte, hogy a Hamász és más fegyveres csoportok a teherautók 85%-át kifosztották. Ezért van nélkülözés.
Azok, akik Izrael ellen vérvádakat terjesztenek a népirtásról és az éhezésről, nem jobbak azoknál, akik a középkorban vérvádakat terjesztettek a zsidókról, amikor hamisan megvádoltak minket kútmérgezéssel, pestis terjesztéssel és keresztény gyermekek vérének felhasználásával a pészachi maceszhez.
Az antiszemitizmus nehezen hal ki. Valójában egyáltalán nem hal ki. Csak újra és újra visszatér a rágalmazó hazugságaival, felkérődzve újra és újra.
És még valamit el akarok mondani. Ezeknek az antiszemita hazugságoknak következményei vannak. Az elmúlt hónapokban zsidókat támadtak meg Kanadában, Ausztráliában, Nagy-Britanniában, Franciaországban, Hollandiában és másutt.
Itt, Amerikában, egy idős holokauszt-túlélőt halálra égettek Coloradóban.
És egy gyönyörű fiatal párt az izraeli nagykövetségről Washingtonban brutálisan lelőttek a holokauszt múzeum előtt.
Szerencsére Trump elnök kormánya határozottan küzd az antiszemitizmus csapása ellen. És minden kormánynak követnie kellene a példáját.
Kifizetődő zsidókat gyilkolásni
De ehelyett sokan éppen az ellenkezőjét teszik. Valójában a világ legrosszabb antiszemitáit jutalmazzák. Ezen a héten Franciaország, Nagy-Britannia, Ausztrália, Kanada és más országok vezetői feltétel nélkül elismerték a palesztin államot.
Ezt a Hamász által október 7-én elkövetett szörnyűségek után tették – olyan szörnyűségek után, amelyeket aznap a palesztin lakosság közel 90%-a dicsért. Hadd ismételjem meg. A palesztinok közel 90%-a támogatta az október 7-i támadást.
Nem csak támogatták, hanem ünnepelték is. A háztetőkön táncoltak, cukorkákat dobáltak. Ez mind Gázában, mind Júdeában és Szamáriában (Ciszjordániában, ahogy Önök hívják) így történt.
Pontosan így ünnepelték a másik szörnyűséget, 9/11-et is. A háztetőkön táncoltak, ujjongtak, cukorkákat dobáltak. Tudják, milyen üzenetet küldtek a palesztinoknak azok a vezetők, akik ezen a héten elismerték a palesztin államot?
Nagyon egyértelmű üzenetet. Kifizetődő zsidókat gyilkolni.
Nos, nekem is van egy üzenetem ezeknek a vezetőknek: amikor a föld legkegyetlenebb terroristái dicsérik a döntésüket, akkor nem jót cselekedtek, hanem rosszat. Szörnyen rosszat. A szégyenletes döntésük ösztönözni fogja a zsidók és az ártatlan emberek elleni terrorizmust mindenhol.
Ez mindannyiukon szégyenbélyeg lesz.
De, de, de, várjunk egy percet, miniszterelnök úr, mondják nekem. Várjon egy percet. Hiszünk a kétállami megoldásban, amelyben a zsidó Izrael állam békében él majd egymás mellett a palesztin állammal.
Csak egy probléma van ezzel. A palesztinok – ők nem hisznek ebben a megoldásban. Soha nem hittek benne. Nem egy államot akarnak Izrael mellett. Izrael helyett akarnak egy palesztin államot.
Ezért minden alkalommal, amikor palesztin államot ajánlottak nekik, de cserébe megkövetelték, hogy vessenek véget a konfliktusnak Izraellel és ismerjék el a zsidó államot, minden alkalommal, évtizedeken át, elutasították.
Ezért minden alkalommal, amikor területet kaptak, azt arra használták, hogy megtámadjanak minket. Valójában volt egy palesztin államuk – Gázában. Mit tettek azzal az állammal?
Békét teremtettek? Együttélést? Nem, újra és újra megtámadtak minket, anélkül, hogy provokálták volna őket; rakétákat lőttek városainkra, meggyilkolták gyermekeinket, Gázát terrorista bázissá alakították, ahonnan elkövették az október 7-i mészárlást.
Ez a kényelmetlen igazság: a bármilyen határon belüli zsidó állam elutasítása a palesztinok által az, ami ezt a konfliktust több mint egy évszázada táplálja. Ez táplálja még mindig. Nem a palesztin állam hiánya, hanem a zsidó állam léte az oka.
Mintha az Al-Kaidának adnánk egy államot egy mérföldre New York Citytől
És elképesztőnek, elképesztőnek tartom, hogy a külföldi kancelláriák és minisztériumok, és mindazok, akik erről okoskodnak, és a vezetők, hogyan nem látják ezt az alapvető igazságot, amikor azt újra és újra és újra, unalomig megismétlődik?
És még valamit szeretnék mondani. A zsidó államnak ez az elutasítása nem csak a Hamászra vonatkozik. Az úgynevezett mérsékelt Palesztin Hatóságra is vonatkozik. Tudniuk kell, hogy a Palesztin Hatóság fizet a terroristáknak, hogy gyilkolják a zsidókat.
Minél több zsidót gyilkolnak a terroristák, annál többet fizet a Palesztin Hatóság. A Palesztin Hatóság kormányzati épületeit, köztereit és iskoláit a zsidók tömeggyilkosairól nevezi el, akiket mártírként dicsőít.
Nem csak a zsidók gyilkosait fizetik és dicsőítik, hanem a keresztények gyilkosait is.
Keresztényekét, mint Taylor Force – egy amerikai veterán, akit palesztin terroristák brutálisan meggyilkoltak Izraelben.
„De, de, de” – ismét ezt hallom a nyugati vezetők szájából. Azt mondják, hogy a Palesztin Hatóság megígérte nekünk, hogy reformokat fog végrehajtani. „És tudom, hogy ezúttal, miniszterelnök úr, más lesz.” Igen, persze. Évtizedek óta hallgatjuk ezeket az ígéreteket. Mindig ígérnek. Soha nem teljesítenek.
A Palesztin Hatóság teljesen korrupt. 20 éve nem tartottak választásokat. Ugyanazokat a tankönyveket használják, mint a Hamász. Pontosan ugyanazokat a tankönyveket. Arra tanítják a gyermekeiket, hogy gyűlöljék a zsidókat és pusztítsák el a zsidó államot.
A keresztények sem járnak sokkal jobban. Amikor Jézus születési helye, Betlehem izraeli ellenőrzés alatt állt, lakosságának 80 százaléka keresztény volt.
De mióta a Palesztin Hatóság átvette az irányítást, ez a szám 20 százalék alá csökkent.
Ezeknek az embereknek akarnak államot adni? Amit tesznek, az az, hogy a végső jutalmat adják azoknak az intoleráns fanatikusoknak, akik elkövették és támogatták az október 7-i mészárlást.
Október 7. után államot adni a palesztinoknak egy mérföldre Jeruzsálemtől olyan, mintha szeptember 11. után államot adnának az Al-Kaidának egy mérföldre New York Citytől.
Ez teljes őrültség. Ez őrültség, és mi nem fogjuk megtenni.
Íme tehát egy újabb üzenet a nyugati vezetőknek: Izrael nem fogja hagyni, hogy egy terrorállamot nyomjanak le a torkunkon. Nem fogunk nemzeti öngyilkosságot elkövetni azért, mert önöknek nincs bátorságuk szembeszállni az ellenséges médiával és az Izrael vérét követelő antiszemita tömegekkel.
Szeretném, ha megértenének még valamit, amit a média szintén eltorzít. Ezt nem csak a saját nevemben vagy a kormányom nevében mondom, hanem Izrael egész népének nevében. Tavaly szavazás volt a Kneszetben, a parlamentünkben, hogy ellenezzük-e egy palesztin állam létrehozását. Szeretnének tippelni, mi lett az eredmény? A parlamentünk 120 tagjából 99 szavazott ellene. És csak 9 támogatta. Ez több mint 90%. Ez nem egy szélsőséges csoport, nem a miniszterelnök az, aki szélsőséges, vagy akit a jobboldali szélsőséges pártok túszul ejtettek.
Tehát a palesztin állammal szembeni ellenállásom nem egyszerűen az én politikám vagy kormányom politikája. Ez Izrael állam és népe politikája.
A nyugati vezetők talán meghátráltak a nyomás alatt. Egy dolgot garantálok: Izrael nem fog.
A béke lehetőségei
Izrael győzelmei a terror iráni tengelye felett a béke olyan lehetőségeit nyitotta meg, amelyek két évvel ezelőtt még elképzelhetetlenek voltak. Vegyük például Szíriát. Évtizedekig elképzelhetetlennek tűnt a béke Izrael és Szíria között. Ma már nem. Ma komoly tárgyalásokat kezdtünk az új szíriai kormánnyal. Hiszem, hogy olyan megállapodás születhet, amely tiszteletben tartja Szíria szuverenitását, és védi mind Izrael biztonságát, mind a régió kisebbségeinek, köztük a drúz kisebbségnek a biztonságát.
Izrael megalakulása óta a zsidók és a drúzok fegyvertársak.
Együtt harcoltunk, együtt véreztünk, együtt építettük fel életünket. Amikor fiatal parancsnokként szolgáltam Izrael különleges erőinél, életemet egy nagyszerű barátom, Szalem Sufi, a hősi drúz IDF-veterán értékes tanácsai mentették meg. Ezért nem tudtam tétlenül nézni, és Izrael sem tudott tétlenül nézni, miközben a drúzokat lemészárolták a dzsihádisták. És utasítottam erőinket, hogy állítsák meg a mészárlást. Amit ők azonnal meg is tettek.
Izrael és Libanon között is lehetséges a béke. Felhívom a libanoni kormányt, hogy kezdjen közvetlen tárgyalásokat Izraellel. Dicséretre méltó, hogy a kormány kijelentette: célja a Hezbollah lefegyverzése. De szavaknál többre van szükségünk. Ha Libanon valódi és tartós lépéseket tesz a Hezbollah lefegyverzésére, biztos vagyok benne, hogy tartós békét érhetünk el.
Természetesen addig is minden szükséges intézkedést megteszünk, hogy megvédjük magunkat és fenntartsuk a Libanonban létrejött tűzszünet feltételeit. Célunk nem csupán a Hezbollah tevékenységének figyelemmel kísérése, hanem annak megakadályozása, hogy bármikor megsértsék a tűzszünetet és megtámadjanak minket. Biztos vagyok benne, hogy ha a libanoni kormány kitart a Hezbollah lefegyverzésének célja mellett, a béke nagyon gyorsan és könnyen megvalósulhat.
A Hezbollah feletti győzelem lehetővé tette a békét két arab szomszédunkkal északon. A Hamász feletti győzelem lehetővé teszi a békét az arab és muszlim világ országaival.
Győzelmünk a történelmi Abraham-megállapodások drámai kiterjesztéséhez vezetne, amelyeket Trump elnök öt évvel ezelőtt közvetített az arab vezetők és én közöttem.
Biztos vagyok benne, hogy önök is, akárcsak én, figyelmesen hallgatták az indonéz elnök itt elhangzott biztató szavait. Ez az ország rendelkezik a világ legnagyobb muszlim népességével. Ez is egy jel, hogy mi várható még.
A jövőbe tekintő arab és muszlim vezetők tudják, hogy az Izraellel való együttműködés révén hozzáférhetnek Izrael úttörő technológiáihoz, többek között az orvoslás és a tudomány, a mezőgazdaság és a vízgazdálkodás, a védelem és a mesterséges intelligencia területén és oly sok más területen.
Úgy gondolom, hogy az elkövetkező években a Közel-Kelet drámai változásokon fog átmenni.
Sokak, akik ma háborút folytatnak Izrael ellen, holnap már nem lesznek. Helyüket bátor béketeremtők fogják átvenni.
Ez sehol sem lesz annyira igaz, mint Iránban. A régóta szenvedő iráni nép visszanyeri szabadságát. Újra naggyá teszik Iránt! És két ősi népünk, Izrael népe és Irán népe, helyreállítja azt a barátságot, amely az egész világnak előnyös lesz.
Hölgyeim és uraim: Azok a borzalmak, amelyek egy sötét napon, október 7-én történtek, számtalan alkalommal megtörténtek népem nemzetek között töltött száműzetésének évszázadai alatt. A zsidó vér olcsó volt. A zsidókat büntetlenül ölték meg.
Könyörögnünk kellett másoknak, hogy védjenek meg minket. Izrael felemelkedése nem azt jelentette, hogy a megsemmisítésünkre irányuló kísérletek véget értek. Azt jelentette, hogy harcolni tudunk ezek a kísérletek ellen.
Pontosan ezt tette Izrael október 7. óta. Fiaink és leányaink oroszlánként harcoltak. Bátor katonáink felvették egyenruhájukat, és siettek a csatába.
Az előttük élő 100 zsidó generáció álmaival voltak felfegyverezve. Az álommal, hogy szabad népként éljenek Izrael földjén, több mint 3000 éve szeretett hazánkban.
Az álommal, hogy saját független államunkban éljünk. Az álommal, hogy legyen hadseregünk, amely megvéd minket. És az álommal, hogy fény legyünk a nemzetek számára – a haladás, a leleményesség és az innováció jelzőfénye az egész emberiség javára.
Október 7-én Izrael ellenségei megpróbálták kioltani ezt a fényt. Két évvel később Izrael elszántsága és ereje fényesebben ragyog, mint valaha. Isten segítségével ez az erő és ez az elszántság gyors győzelemhez és ragyogó, békés és vir