A Sorsok Háza létrehozásának kudarcával soha senki nem számolt el a nyilvánosság előtt. Most Köves Slomó rabbi A Sorsok Háza ne legyen MTK-sportcsarnok! címmel jelentetett meg írást az Indexen. Írása több kérdést vet fel, mint ahányat megválaszol.
Mivel szerzőnk, Pelle János történész is felhozta a Sorsok Háza ügyét, érdemes a sajtó segítségével egy kicsit elmélyedni a történetben:
Hír TV, 2014. március 6.
Távozik a Sorsok Háza tanácsadó testületéből a Mazsihisz elnöke. Heisler András erről levélben tájékoztatta Schmidt Máriát, a Józsefvárosban épülő új emlékközpont vezetőjét. A zsidó szervezet ugyanis a Sorsok Háza helyett az Együttélés Háza létrehozását támogatná a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában. Schmidt Mária válaszlevelében ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a tervezési munkálatokról többször is tájékoztatta Heisler Andrást, aki a projektindító nyilatkozatot is aláírta. A Mazsihisz rendkívüli közgyűlése a múlt hónapban döntött arról, hogy a szervezet távol marad a holokauszt-emlékév kormányzati programjaitól.
Prof. Dr. Michael Wolffsohn levele Heisler Andrásnak:
- március 09
Az Ön és az Ön intézményének a viselkedése (nem beszélve Schmidt Mária professzor vulgáris minősítéséről) nem vehető komolyan. A motivációk világosak.
Önt NEM érdekli a józsefvárosi pályaudvarra tervezett holokauszt emlékhely, Önt csak a magyarországi választások érdeklik. Önnek ez jogában áll, de kérem, ne keverje a politikát a kegyelettel.
Heisler András válaszlevele:
Szeretném, ha tudná, amikor a „Sorsok Háza” projekt a kormány részéről felmerült, a magyar médiában értelmiségiek és történészek sokasága tartotta helytelennek az ötletet. A Mazsihisz nem állt bele ebbe a kórusba.
Szeretném, ha tudná, a józsefvárosi helyszín kijelölése is rendkívüli kritikákat váltott ki, szervezetünk szerint azonban bármely pályaudvar emblematikus helye lehet egy holokauszt emlékközpontnak, így ehhez sem csatlakoztunk.
Szeretném, ha tudná, hogy a kormány által tervezett beruházás költségtervét sokan elfogadhatatlannak találták, szervezetünk csak annyit mondott, ez a kérdés nem a mi kompetenciánk, az Állami Számvevőszék majd megvizsgálja a beruházás pénzügyi bonyolítását.
Szeretném, ha tudná, a „Sorsok Háza” elnevezést mind a magyarországi értelmiség képviselőinek, mind a zsidó közösség tagjainak többsége nem tartotta elfogadhatónak, különös tekintettel Kertész Imre Sorstalanság című Nobel-díjas alkotására. Szövetségünk ebben a kérdésben is kompromisszumkésznek mutatkozott, s bár nem tartotta megfelelőnek az elnevezést, mégsem állt bele ebbe a kórusba sem.
Szeretném, ha tudná, sokan botrányosnak tartották Dr. Schmidt Mária kinevezését, különös tekintettel a Terror Háza ideológiája miatt. Kiváló történészek és a zsidó közösség tagjai sem hajlandóak elfogadni a Terror Háza relativizáló, hamis történelemszemléletét, ennek ellenére a Mazsihisz még ebben a kérdésben sem konfrontálódott – ma már belátom, hibásan. Elfogadta a kialakult helyzetet és a kormány személyi döntését.
…..
Tényszerűen, a rendkívül látványos és sokat sejtető építészeti látványterveken túl érdemi részletekről a mai napig nem tudunk. Nincs kiállítási forgatókönyv, nincs érdemi párbeszéd. E közben a magyarországi zsidó közösség számára olyan elfogadhatatlan történelemszemléleti nézeteket észlelünk, ami megmaradt reményeinket is teljesen lerombolja. Ilyen körülmények között a Mazsihisz közgyűlése megvonta a bizalmat a „Sorsok Háza” projekttől és nem kívánja annak megvalósítását.
kibic.hu, 2018.05.16.
Nemrég felröppent a hír, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter távozásával hamarosan megnyílhat a Sorsok Háza, amelynek létrejöttét és koncepcióját számos zsidó szervezet élesen elutasította, holott eddig a kormány azt mondta, egyeztetés nélkül nem szerencsés megnyitni az kiállítást.
„Van egy észszerű határ, amíg szerintem a kormány bölcsen teszi, hogyha vár arra, hogy a magyarországi zsidó közösségek áldásukat adják a múzeumi koncepcióra. Hogyha ez nem megy, akkor valószínű, hogy ott mást kell csinálni” – mondta még tavaly szeptemberben Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A MAZSIHISZ álláspontja korábban az volt, hogy nincs szükség két külön holokauszttal foglalkozó intézményre, a Páva utcában működő Holokauszt Emlékközpont kiállításnak koncepcióját tartották megfelelőnek, és szerették volna, ha a Sorsok Háza helyett az Együttélés Háza valósul meg a Rumbach Sebestyén utcában.
Heisler András szerint etikailag mindenképpen kifogásolható lenne, ha a Sorsok Háza úgy nyitna meg, hogy nincs ez ügyben egyeztetés a zsidó közösséggel. Nemzetközi felháborodásra is számítani lehet a kérdésben.
A teljes koncepciót a MAZSIHISZ vezetői nem ismerik, csupán egy kiforratlan változatot, amely szerintük inkább színpadi látványtervek sorozata.
Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) rabbija korábban azt nyilatkozta, hogy ő látott részletesebb anyagokat 2014 augusztusában, és az ott neki bemutatott koncepció és túlélői vallomások alapján a leendő kiállítást nagyon megrendítőnek találta, amely egy gyerek szemével mutatná be az 1938-től 48-ig terjedő időszakot. Ám azt ő sem értette, miért nem mutatja be a koncepciót Schmidt a zsidó szervezeteknek, az egyeztetést akkor fontosnak tartotta.
kibic.hu, 2018. 09. 14
Közlemény: A MAZSIHISZ nem árulja el a magyar zsidó közösséget
Az utóbbi hónapokban végképp világossá vált, mi fontos nekünk és mi fontos a Köves Slomó által vezetett Egységes Magyarországi Zsidó Hitközségnek (EMIH. A helyzet egyértelmű: az EMIH-nek nem a történelmi hitelesség, nem a magyar zsidó közösségi emlékezet és nem a magyar zsidóság a fontos, hanem a közpénzek és ingatlanok megszerzése. Ez világos stratégia, ami szembe megy a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) törekvéseivel és a magyar zsidó közvélemény értékrendjével.
A MAZSIHISZ egyik alapintézménye a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár. A legjelentősebb holokauszttal foglalkozó nemzetközi intézmények természetes partnere. A MAZSIHISZ elkötelezett a holokauszt hiteles bemutatásában, ezért a Sorsok Háza néven Köves Slomó és Schmidt Mária által most meghirdetett koncepciót elutasítja és attól elhatárolódik, nem hajlandó a múlt megtagadásával a jövőt feláldozni.
Szombat, 2019. 06. 04.
Heisler a Sorsok Házáról: Bennünket az EMIH nem keresett meg
Az EMIH vezető rabbija, Köves Slomó, munkatársaival együtt ma mutatta be a Sorsok Háza új koncepcióját a Nemzetközi Holokausztemlékezet Szövetség (IHRA) ülésén. Ennek során elhangzott, hogy megkeresték („reached out”) a Mazsihiszt is.
Heisler a Szombatnak ezzel kapcsolatban elmondta, semmiféle formális megkeresés nem történt, a Sorsok Házával kapcsolatos legújabb fejleményekről a sajtóból értesültek. Annyi igaz, hogy Köves Slomó a Mazsihisz-választásokat megelőzően, informálisan találkozott néhány közgyűlési taggal, de ezek a „titkos” megbeszélések magánjellegű próbálkozások maradtak. Ez talán még rosszabb, mintha semmi sem történt volna, hiszen úgy lehet értelmezni, mintha Köves Slomó a hátsó kapun próbálkozott volna bejutni a Mazsihisz berkeibe. Heisler elmondta, az ilyenfajta párbeszédnek nem híve, azt nem tudja támogatni.
– Abban vagyunk érdekeltek, hogy a Sorsok Háza világszínvonalú kiállítás legyen – ismételte meg álláspontját a Szombatnak az elnök. – Azonban továbbra is a kormányt tekintjük partnerünknek ebben a kérdésben, és ha bármilyen megkeresést kapunk, akkor a kormánynak kívánunk válaszolni – szögezte le.
Népszava, 2023-06-28
Megszólalt Köves Slomó, az EMIH kész elengedni a Sorsok Házát
Köves Slomó rabbi meglepően jól fogadta, hogy a Mazsihisz új elnöke a Páva utcai emlékközpont fennhatósága alá vonná a Józsefvárosi pályaudvar helyén létrehozott épületegyüttest.
Azokkal a szakemberekkel értek egyet, akik úgy gondolják, hogy Budapesten nem kell két holokausztmúzeumnak léteznie – hangsúlyozta a Népszavának a múlt héten adott interjújában Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) májusban megválasztott vezetője, aki nem mellesleg elnöke a Páva utcai emlékközpontot működtető Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány (HDKE) kuratóriumának is.
Grósz Andor azzal érvelt, hogy a Páva utca bemutatja a vészkorszakot és annak következményeit, az üresen álló épületben – azaz a Józsefvárosi pályaudvar helyén létesült Sorsok Házában – sokkal jobb lehetőség nyílna az oktatásra.
Az évek során Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója kiszorult a projektből. Gulyás Gergely miniszter 2018 őszén bejelentette, hogy a kormány az EMIH tulajdonába és működtetésébe adja a Sorsok Házát, amely várhatóan 2019 tavaszán fog megnyílni. Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija a világon egyedülállónak nevezte, hogy egy zsidó szervezet működtessen egy államilag létrehozott holokausztmúzeumot.
A Mazsihisz elnökének mostani interjúja után megkérdeztük Köves Slomót, mit szól a fideszes kormánnyal amúgy jó kapcsolatokat ápoló Grósz Andor javaslatához. A rabbi válaszában előrebocsátotta: az EMIH – Magyar Zsidó Szövetség által felállított új kuratórium két éve elkészült a Sorsok Háza múzeum új kiállítási koncepciójával. A terv az Éc Hájim – Élet Fája címet kapta, kifejezve, hogy a kiállítás a holokauszt tragédiáját, az emberirtás történetét az általános történelmi perspektíván túl, kifejezetten a zsidó közösség és a zsidó tradíció szemszögéből kívánja bemutatni.
„A részletes, 400 oldalas koncepciót 2021 nyarán a kormány illetékeseihez eljuttattuk, ezzel mi teljesítettük, amit vállaltunk”
– közölte Köves Slomó. A koncepció megvalósításáról a kormány dönt, ahogy a nyolc éve elkészült épület sorsáról is, amely a magyar állam tulajdona – tette hozzá. „Üdvözöljük, ha ez a kérdés ismét napirendre kerül” – fogalmazott a rabbi –, ha pedig „a kormány a koncepciót a Mazsihisz új elnöke által vezetett HDKE keretei között óhajtja megvalósítani, akkor ehhez minden támogatást meg fogunk adni”.
mazsihisz.hu, 2024. szeptember 25.
Úgy gondolom, hogy a Sorsok Háza projekt a Holokauszt Emlékközponthoz, azaz a HDKE-hez kapcsolva nagyon színvonalas, termékeny oktatói, kutatói és egyéb tevékenységeket tudna végezni, felhasználva a modern technika, múzeumpedagógia lehetőségeit mind a holokauszt kutatásban, mind az elszenvedettek adatainak felkutatásában, feldolgozásában, megőrzésében és a vészkorszak áldozatai emlékének ápolásában” – fogalmazott Prof. dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke.
Népszava, 2025.01.20.
Elengedte az Orbán-kormány a Sorsok Házát
Sajnálatosnak tartjuk, hogy sem a múzeum tartalmáról, sem annak működtetése kapcsán nem jött létre egyetértés a zsidó szervezetek között – közölte a Miniszterelnökségi Sajtóiroda a Népszava kérdésére.
Az Orbán-kormány tavaly szeptemberben visszavonta a Sorsok Háza megnyitásához szükséges intézkedésekről szóló korábbi határozatát, amely arról rendelkezett, hogy a Köves Slomó rabbi vezette Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) tulajdonába és fenntartásába kerül az intézmény. A visszavont határozatban rögzített időpont szerint a Józsefvárosi pályaudvar helyén felépült új, régóta üresen álló emlékközpontnak 2019. december 31-ig kellett volna megnyílnia. Az EMIH csak a kiállítás elkészülte után vehette volna tulajdonába az ingatlant.
Ha megszólítják, akkor nem zárkózik el, de a Mazsihisz elnökének nincs szándékában akár a kormányzattal, akár az EMIH-el tárgyalásokat kezdeményezni a Sorsok Háza jövőjéről. „Jelen pillanatban nem ez a fő feladatunk, saját magunkat kell erősítenünk és fejlesztenünk” – fogalmazott. Grósz Andor ugyanakkor fenntartja azt a javaslatát, amiről 2023 nyarán beszélt a Népszavának. Szerinte lehetséges alternatíva lenne a helyzet megoldására, ha a Sorsok Háza „egy már meglévő és jól működő intézmény”, a Páva utcai központ fennhatósága alá kerülne.
Megkérdeztük Köves Slomót, az EMIH vezető rabbiját is, neki van-e bármifajta tudása arról, mi lesz a Sorsok Házával. A rabbi egyetlen szóval reagált: „nincs”.
Köves Slomó amúgy tavaly azt mondta lapunknak, előzetesen nem kaptak tájékoztatást arról, hogy a kormány elveszi tőlük a Sorsok Házát. Az utóbbi években nem volt érdemi egyeztetés az EMIH és a kormány között. Az EMIH mindenesetre 2021-re elkészítette a kiállítás részletes koncepcióját, a rabbi sajnálatosnak tartaná, ha a „megvalósításra váró tervek örökre a fiókban maradnának”.
Eredetileg Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója volt a projekt gazdája, a Sorsok Házának elvileg 2014-ben kellett volna megnyílnia. Ekkor még az épület se volt kész, és a kiállítás tartalmáról is élénk viták folytak. A Mazsihisz arra kérte a miniszterelnököt, hogy állítsa le a Sorsok Háza-projektet, mert annak „történelemfelfogása a mai napig ismeretlen a Mazsihisz szakemberei számára, a projekt vezetője pedig érdemben nem működik együtt a Mazsihisszel”. Lázár János, aki abban az időben Miniszterelnökséget vezető államtitkár volt, ígéretet tett arra, hogy a zsidó szervezetek jóváhagyása nélkül nem nyílik meg az emlékközpont.
444.hu, 2025. szeptember 18.
Közpark, iskola és MTK-múzeum lesz a Sorsok Háza területén – derült ki Deutsch Tamás fideszes politikus, az MTK elnökének sajtótájékoztatóján. A terület új elnevezése a Brüll Alfréd Ház – Magyar Zsidó Örökség Parkja lesz.
A Sorsok Házát és a két közeli telket egy Semjén Zsolt által benyújtott törvényjavaslat alapján kapja meg az MTK. A Sorsok Háza 10 éve készült el, azóta sem sikerült megnyitni a múzeumot, ezért alakíthattak a koncepción.
Deutsch szerint az MTK-nak teljesen új elképzelése van, egy „minden elemében 21. századi kulturális és oktatási intézmény, közösségi tér és egy hatalmas közpark jön majd létre”, és mindez „a jövőbe tekintő, magyar-zsidó önazonosság szimbólumaként születik meg.”
Milliárdokból kap új életet az Orbán-kormány forró krumplija
A kormány mintegy kétmilliárd forintot biztosít a Sorsok Házára, vagyis annak átalakított koncepciójára, ahol MTK-múzeum is lesz.
Neokohn, 2025. 9. 28.
Bár azt gondolom, hogy első hallásra ez egy kellően bizarr ötlet, hogy egy ilyen nemzeti holokauszt emlékközpontot egy sportegyesület kapjon meg, számomra Bóka János miniszternek a személye az talán egy reménysugár abban, hogy nem további sebek ejtése fog most következni”
– mondta Köves rabbi a Sorsok Házának ügyével kapcsolatban, ugyanakkor jelezte hogy bízik abban, hogy az ügy végre rendeződik.
Köves Slomó főbb megállapításai az Indexen megjelent véleménycikkében:
„kevés olyan szimbolikus ügy van ma, amelynek rendezése oly fontos lenne nemcsak a magyar zsidóság, hanem az egész magyar társadalom számára is.”
Ezzel vitatkoznunk kell. Van már egy Holokauszt-múzeum a Páva utcában. A Sorsok Háza a 70. évforduló alkalmából a kormánynak a zsidóknak tett demonstratív gesztusa volt, amit a társadalom közönnyel fogadott, a zsidó szervezetek ambivalensen, az értelmiség pedig csak alkalmat látott benne a kormány emlékezetpolitikájának támadására, illetve védelmére. Így nem lehet azt állítani, hogy akár csak a zsidóság számára fontos lenne.
„A 2014-es 70. évfordulóra készülve a kormány láthatóan új emlékezetpolitikai modellt akart létrehozni. Lázár János vezetésével a zsidó szervezetek hosszú hónapokon át közösen készültek az évfordulóra, ötleteltek, egyeztettek. Majd 2013 őszén minden előzmény nélkül megjelent Schmidt Mária, és Lázár miniszterrel közösen bejelentették a már névválasztásában is provokációt sejtető »Sorsok Háza« projektet.”
A zsidó szervezetek, jelesül a MAZSIHISZ és szatellitjei a kormány támadására használták az évfordulót, majd kivonultak az egészből. Ezért ez a leírás nem fedi a valóságot. Érthetetlen a provokációra való utalás is, hiszen az elnevezés a Nobel-díjas Kertész Imre, Auschwitz túlélője regényére utal. És mellesleg az EMIH a projektnek szentelt internetes oldala is Sorsok Házának nevezi. Csak nem provokálnak?!
„A projekt gyorsan politikai csatározás terévé vált: személyeskedés, vádaskodás, és főként bizalmatlanság jellemezte a folyamatot.” Igen, tényleg így fogadták a zsidó szervezetek is. Mind a MAZSIHISZ, mind az EMIH elutasította, az értelmiségi holdudvar pedig támadott.
„2018-ban Orbán Viktor miniszterelnök arra kért, próbáljam meg segíteni a szinte teljesen elhalt projekt befejezését.” „A közös munka Schmidt Máriával hamar összeomlott. Pár hónappal első beszélgetésünk után Schmidt egy fenyegető ügyvédi levéllel zárta le a maga részéről együttműködésünket.” Ez 2019-ben volt, azóta Schmidt Mária semmilyen módon nem vett részt a projektben.
„Haladtunk tovább a fejlesztéssel még akkor is, amikor rendre hangzott el Kormányinfókon újságírói kérdésre az a megalázó hazugság, hogy a múzeum azért nem valósul meg, mert »a zsidó szervezetek nem tudtak megegyezni«. Pedig a zsidó szervezetek, köztük a »riválisnak« tartott Mazsihisz vezetője többször is nyilatkozta, hogy nincs nézeteltérés a Sorsok Háza kiállítás tartalma kapcsán.”
Megalázó hazugság? A sajtóból vett idézetek bizonyítják, hogy a MAZSIHISZ kezdettől fogva következetesen ellenezte az egész projektet, feleslegesnek tartotta még egy holokauszt-múzeum létrehozását, egyedül az épület hasznosításában látott fantáziát, a Páva utcai múzeumhoz csatolva. Milyen egyetértés jöhetett volna így létre a kiállítás tartalmáról, amikor a MAZSIHISZ nem akart kiállítást?! A MAZSIHISZ az ügyben kizárólag a kormányt tekintette tárgyalópartnernek, az EMIH-et nem.
„Mindeközben egy magas beosztású kormánytisztviselő telefonbeszélgetésünk során arra tett utalást, hogy ebben az ügyben tekintettel kell lenniük Schmidt Mária személyes érzékenységére”…
Schmidt Máriának 2019 óta nem volt szava. Milyen érzékenységre kellett tekintettel lenni? Pelle János is Schmidtet hibáztatja: „Személy szerint neki tulajdonítható a Sorsok Háza csődbe jutott beruházása” – írta. Hogyan, miért? Ha Köves 2014-ben „nagyon megrendítőnek” találta a Schmidt Mária által bemutatott koncepciót, mégis mi volt a későbbi konfliktus oka?
„A Sorsok Háza nem lehet sportcsarnok. Nem lehet a politika selejtje. A magyar holokauszt emléke nem maradhat örökké egy nyílt seb a magyar társadalmi emlékezet testén.” – Írta Köves Slomó. De nem számol be arról, hogyan fogadta a kormány a sajtóban megjelent állítólagos egyetértést a MAZSIHISZ-szel, miszerint az EMIH lemond az egész projektről. Arról sem ír, hogy a 2021-ben az EMIH által a kormánynak leadott koncepciónak milyen volt a fogadtatása, illetve, hogy ezután szorgalmaztak-e tárgyalást a kormánnyal.
A sajtóhírek alapján tényként kell elfogadnunk, hogy soha nem jött létre egyetértés a MAZSIHISZ és az EMIH között a Sorsok Háza ügyében, mert azt nem lehet egyetértésnek nevezni, hogy az EMIH feladja a kormányhatározattal* megerősített, vállalt kötelezettségét a kiállítás létrehozására, és beleegyezik az épület átadására a MAZSIHISZ-nek, ami soha nem volt a kormány szándéka. A kormány pedig többször kinyilvánította, hogy egyetértés nélkül nem lesz Sorsok Háza. A MAZSIHISZ sikerrel torpedózta meg a kormány gesztusát, egy második, az ifjúságnak szóló, a legújabb audiovizuális múzeumi trendeket követő múzeumot. Az EMIH meg úgy tesz, mintha ott sem lett volna, a MAZSIHISZ nem árulózta volna le. Inkább azon lamentál, hogy „a holokauszt emlékezete végre ne politikailag túlfűtött identitásküzdelmek terepe, hanem közös erkölcsi örökség legyen Magyarországon.”
* 1422/2018. (IX. 7.) Korm. határozat
A kormány
- egyetért azzal, hogy a Sorsok Háza Holokauszt Gyermekáldozatainak Emlékhelye – Európai Oktatási Központ (a továbbiakban: Sorsok Háza) valamennyi befejező munkálata elkészüljön, és 2019. december 31. napjáig a Sorsok Háza megkezdje működését;
- egyetért azzal, hogy a Sorsok Háza az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség – Statusquo Ante (a továbbiakban: EMIH) tulajdonába kerüljön, továbbá hogy a Sorsok Háza működtetője és üzemeltetője a tulajdonos EMIH vagy a tulajdonos EMIH mint fenntartó által létrehozott muzeális intézmény legyen;
(A tulajdonba kerülés feltétele a kiállítás elkészülte lett volna, aminek a felelőse a kiemelt budapesti fejlesztésekért és nemzetközi sportpályázatokért felelős kormánybiztos és a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter volt. Ezt sem tudjuk, vajon ők miért nem teljesítették a kormány határozatát. Talán a zsidó szervezetek egyetértésének hiánya miatt?)
A szerző
Az EMIH az oks a MAZSIHISZ mindenbe beleköt ami nem pénz számára. O.V. is elbta.