Dr. Gürtler Katalin régészetet és teológiát tanult, jelenleg Keszthelyen és Budapesten él. Tudományos ismeretterjesztő előadásokat tart a bibliai régészet témakörében. Részt vett az ókori filiszteus Gath város ásatásain. A Közel-Kelet és a vallás iránti érdeklődése már gyermekkorában megjelent, de csak sok évvel később ébredt rá, hogy ez a vonzalom mélyen gyökerezik saját eredetében. Az ismeretterjesztést is nagyon fontosnak tartja, és évek óta telt házas előadásokat tart művelődési házakban, könyvtárakban, zsinagógákban és iskolákban. Jelenleg Jordaniában dolgozik, mint történelmi túravezető. Végső István beszélgetett a kutatóval.
Négy hivatás, szakma is vonzotta: a misszionárius, a nyomozói munka, a csillagászat, illetve a régészet. Mi motiválta Önt arra, hogy a bibliai régészet területén dolgozzon?
Egyrészt a véletlen, másrészt pedig, hogy mind közül a régészet, ami a legközelebb állt hozzám. A régészet kicsit nyomozói munka, az új felfedezésekkel pedig egyfajta missziót is végzünk az emberek között, noha a csillagászatnak is köze lehet a régészeti felfedezések azonosításakor.
Hogyan definiálná a bibliai régészet fogalmát, és miben különbözik a klasszikus régészettől? Mennyire tekinthető a bibliai régészet önálló tudományágnak a mai kutatási környezetben?
A bibliai régészet elsősorban a Közel-Keleten jelentős, ott vannak a Biblia – a Tóra, a Tanach – történelmi helyszínei, és ennek az eseményeit kutatja.
Mely bibliai események vagy személyek esetében találunk a legerősebb régészeti bizonyítékokat?
A Tóra, a Tanach, vagy a keresztény Biblia szinten minden fontosabb eseményének van már régészeti bizonyítéka. Nyilván legtöbb esetben közvetett bizonyíték, de van.
Tavaly az ókori filiszteus Gath város ásatásain is részt vett. Milyen új eredményeket hozott a feltárás? Melyik ásatás vagy felfedezés volt a legmeghatározóbb az Ön szakmai pályáján?
Gath – Tel es Safi – Közép-Izraelben, Hebron és Askelon között, Izrael déli partvidéke és a júdeai dombság között található. A gázai-izraeli háború miatt évek óta nem volt feltárás. Más messzebb lévő területeken folyamatos a feltárás és sorra kerülnek elő meghatározó leletek, amelyek alátámasztják a bibliai eseményeket.
A filiszteusok a zsidóság ellenségei voltak. Mennyiben változott a megítélésük a kutatók szemében, mióta egyes erődvárosaiknál lezajlottak a feltárások?
A meghatározás nem változott, egy gazdag anyagi kultúrával rendelkező népről van szó – ismerték a vasat és használták is például fegyverek készítésére –, amely veszélyes ellenfele volt a zsidóságnak.
Melyek a bibliai régészet legnagyobb vitatott kérdései napjainkban?
Vitatott kérdések az események megtörténtét illetőleg nincsenek, inkább a helyszínekben vannak „viták” a források hiányában, de ha a régészetet hagyják dolgozni, akkor előkerülhetnek a még vitatott kérdésekre a válaszok.
Milyen módszerekkel lehet elkerülni a kutatói elfogultságot, amikor vallási szövegekhez kapcsolódó leleteket vizsgálnak?
A bibliai régészet művelői hívő emberek és tudósok egy személyben. Az anyagi kultúra háttere fekete vagy fehér. A szövegek értelmezése nem a régész feladata, azt meghagyjuk a paleográfia tudományágát művelő kollégáknak.
Vannak olyan közel-keleti államok, amelyek nem pártolják a bibliai régészetet vagy tiltják? Mely országok, amelyek kiemelten támogatják ezeket?
A feltárások nehézségét elsősorban a geopolitikai események negatív változása okozza. Sok közel-keleti államban nemzetközi segítséggel vagy együttműködéssel folynak munkák, ha nem is olyan intenzíven, mint Izraelben. Sajnos van sok ókori város-maradvány, ami hamarosan eltűnik és új város épül rá, vagy az utak és más közművek építése miatt megsemmisül.
A bibliai menedékvárosok kapcsán milyen új eredményeket tud felmutatni a bibliai régészet?
Az ókori menedékvárosok a Jordán nyugati oldalán jól beazonosíthatóak, és ez zajlik is, feltárásuk folyamatos vagy megtörtént. A Jordán keleti oldalán fekvő városok feltárása és pontos beazonosítása a jövő nagy feladata.
Úgy tűnik, hogy a bibliai események valóban igazolódnak a sivatagi homok alól előkerülő régészeti tárgyak, építmények révén. A Tel Dan-i bazalt kősztélé, amely arámi nyelvű feliratot visel, közvetlenül utal a Bibliában szereplő Dávid király dinasztiájára. Vagy gondoljunk Ezékiás király vízvezető rendszerére Jeruzsálemben: „Ezékiás elzárta a Gíhón felső forrásának a vizét” (2Krón 32:30). Mely régészeti felfedezések azok, amik igazán közel állnak Önhöz? Felsorolna néhány példát?
Sajnos kevéssé jutnak el a közvéleményhez, hogy milyen fontos bibliai régészeti felfedezések kerültek felszínre, de néhány példa: a moábita Mesa sztélé, Hiszkija alagútja, vagy hogy Gath városánál előkerült Góliát neve egy cseréptöredéken. Vagy Eliat Mazar régésznő feltárásai Jeruzsálemben, David városánál, és az ott előkerült leletek: Ophel-felirat, Ezékiás-bulla. Rabat Amman palotája az ott történt esemény miatt érdekes. Jerash ókori zsinagógájának feltárása. A sor végtelen: sok olyan lelet vagy felfedezés van, ami közel áll hozzám, ezek adnak erőt és hitet a további munkákhoz.
Az Ön számára fontos a teológia is. Mesélne, hogy miként tudja ezt összekötni, kamatoztatni?
A hit az, ami összekapcsolja a munkámmal és adja a háttértudást. Mit ér egy ókori épület, ha nem tudom itt mi történt-történhetett? A teológia és ezzel együtt a hit háttere tölti meg az ókori helyszíneket élettel, így elevenedik meg egy kőhalom és válik a bibliai események helyszínévé.
A szerző
