Yonatan Green amerikai-izraeli ügyvéd a Jewish News Syndicate oldalán fejtette ki, hogy az izraeli bírói hatalmi ág hogyan akadályozhatja meg Gáza kiürítését.
Ahogyan egy előző írásunkban már rámutattunk, a Legfelsőbb Bíróság gyakran különböző taktikákkal igyekezett meghiúsítani az általa nem kedvelt kormányzati politikát.
Donald Trump amerikai elnök áttelepítési terve vegyes reakciókat, illetve sok kritikát kapott, de ezeknek a vitáknak a demokratikus politikai döntéshozatal keretein belül kell maradnunk. Az izraeli bírói hatalmi ág azonban nem tűr ilyen korlátokat, és a demokratikusan megválasztott testületek hatásköreit elragadva szokott politikai vagy nemzetbiztonsági döntéseket meghozni.
Amit arra Green felhívja a figyelmet, Barak Medina, Izrael legfelsőbb jogi karának volt dékánja, akinek eszmefuttatásai gyakran előre megjósolják a bírósági döntéseket, egy nemrégiben megjelent cikkében úgy érvelt, hogy Netanjahu kormányának jogi kötelessége elfogadni a Hamásszal kötött olyan alkut, amelyben a túszok visszaadása a gázai teljes kivonulásért és a háború befejezéséért cserébe történik. Medina szerint ez a kötelezettség a túszok „élethez való jogából” eredeztethető, a kormány „aránytalanul” törekszik jobb megállapodásra, és ezt a jogot a bíráknak közvetlenül kellene érvényesíteniük.
Gali Baharav-Miara, Izrael fő jogtanácsosa (ez a pozíció nagyrészt az ország legfelsőbb bírósága bábjának tekinthető) azt követelte, hogy az izraeli kormány „konzultáljon” vele Trump terve végrehajtásának „jogszerűségéről”, azaz előkészíti a bírósági beavatkozást.
Az izraeli Legfelsőbb Bíróság a világ legaktivistább bíróságai közé tartozik, és rendszeresen beavatkozik a katonai stratégiába és a védelmi politikába olyan módon és terjedelemben, amelyhez fogható nincs az egész világon.
A világ legfelsőbb bíróságai, alkotmánybíróságai meghatározzák, ki és milyen ügyekben, milyen módon fordulhat hozzájuk. Az izraeli Legfelsőbb Bíróság minden feltételt eltörölt, bárki bármivel fordulhat hozzá, aztán a bírák eldöntik, akarnak-e vele foglalkozni.
A döntéseket homályos és elvont normák (mint például az „ésszerűség”) vagy a nemzetközi jognak a bíróság általi kreatív és megalapozatlan értelmezése alapján hozzák meg. Ítékeztek már a palesztinokkal folytatott béketárgyalások, a 2005-ös gázai kivonulás, a terroristák elleni célzott légicsapások, a Júdea és Szamária területén lévő elválasztó kerítés pontos útvonala, a gázai határ, a harcérintkezési szabályok, az izraeli iskolákban lévő bunkerek elosztása és még sok más ügyben.
A bíróság következetesen úgy ítélte meg, hogy Izraelnek a megszállás befejezése után is „humanitárius” kötelezettségei vannak a gázai polgári lakossággal szemben, például biztosítania kell az áram- és vízellátást, vagy át kell utalnia a közszférában dolgozók bérét, jóval azután, hogy Izrael 2005-ben kivonult.
A bíróság ezért údönthet úgy, hogy az átfogó Trump-terv sérti Izraelnek a gázaiakkal szembeni humanitárius kötelezettségeit, vagy akár de facto etnikai tisztogatásnak minősítheti.
Vagy a bíróság megkövetelhetné, hogy egy ilyen programot előbb jogszabályban fektessenek le .A bíróság kiadhatna egy ideiglenes tiltó végzést, amely elég hosszú időre blokkolja az intézkedést ahhoz, hogy időszerűtlenné váljon, mielőtt egyáltalán az érdemi kérdésben döntene, vagy leküzdhetetlen eljárási akadályokat szabhatna a terv végrehajtása elé, például egyéni átvilágítási folyamatot minden egyes Gázából távozó személy számára. Vagy a bíróság követelhet valamilyen megvalósíthatatlan kormányzati engedményt, például garanciát arra, hogy az áttelepített gázaiak visszatérhetnek a területre.
Ha ez nem lenne elég, a polgári és katonai jogászi testületek általában egyetértenek a bíróság nézeteivel, és könnyedén képesek bármilyen áttelepítési tervet akadályozni, ahogyan azt más szakpolitikák esetében is tették.
Mai hír, hogy Izrael leállította a humanitárius segélyszállítmányok beengedését a gázai övezetbe addig, amí a Hamász be nem egyezik a tűzszünet ma lejárt első szakaszának meghosszabbításába, azaz, amíg nem enged több túszt szabadon. A meghosszabbítást az amerikai küldött, Steve Witkoff is támogatja.
A Kol Israel szerkesztősége arra számít, hogy az izraeli bírói hatalmi ág ezt a döntést is meg fogja semmisíteni.
A szerző
