F82 éves korában meghalt Kardos Sándor Kossuth-díjas operatőr, rendező, fotográfus, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
Kardos Sándor 1944. június 4-én született Budapesten, a vészkorszak idején.
1969-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen magyar-népművelés szakon, majd 1973-ban operatőri diplomát szerzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1972-től 1979-ig a MAFILM-nél segédoperatőrként dolgozott, majd 1979-től a Magyar Televízióban mint operatőr és rendező.
Több mint 30 játékfilmet és több mint száz tévéfilmet, kisjátékfilmet fényképezett. Játékfilmjei:
Segesvár (1974)
Tíz év múlva (1978)
A kis Valentino (1979)
A szeleburdi család (1981)
Angyali üdvözlet (1984)
Őszi almanach (1984)
Álombrigád (1985)
A tanítványok (1985)
Egészséges erotika (1985)
Valaki figyel (1985)
A tanítványok (1985)
Volt egyszer egy légió (1989)
Hagyjátok Robinsont! (1989)
Mielőtt befejezi röptét a denevér (1989)
Eldorádó (1989)
A legényanya (1989)
Itt a szabadság! (1990)
Melodráma (1990)
A három nővér (1991)
Zsötem (1991)
A turné (1993)
Egyszer élünk (2000)
A Hídember (2002)
Gyűjtötte az amatőr fotókat, köztük az elrontott, megfakult, megsérült, kidobásra ítélt darabokat is. Gyűjteménye mára meghaladja az egymillió példányt. 1986-ban Rotterdamban, 1989-ben Eindhovenben, 1991-ben Bécsben, 1989-ben Lausanne-ban, 1990-ben Amszterdamban, 1997-ben Brüsszelben rendeztek kiállítást a gyűjtemény képeiből. A Hóruszról elnevezett archívumból egy válogatás megtekinthető a Horusarchives oldalon.
De írónak is kiváló volt, eddig megjelent írásait a Litera oldalon olvashatják el. Egyet itt közlünk:
Mit szólna, ha itt most a gyerekkel együtt agyonlőnénk magát?
Ezt a kérdést a nyilas alakulat parancsnoka tette fel anyámnak, aki a gettóban éppen engem szoptatott. A kérdés azután hangzott el, hogy körbeálltak bennünket, és kibiztosítottak. Anyám meztelen melle a számban. Talán éreztem is, hogy összeugrik.
Hosszú életem során sokat gondolkoztam azon, hogy mit lehet erre válaszolni. Én hasonló helyzetben… Édesanyámat sok mindenért becsülöm, de ezért a leginkább. Megtalálta a helyes választ. „Béla testvér! Sokkal rendesebb ember maga annál, semmint hogy ilyet tenne!” Bebiztosítottak, és elmentek. Testvér és rendes.
Komoly judaisztikai tanulmányokat folytatott Karasszon István professzor iránymutatását követve, de a zsidó vicceket, anekdotákat is gyűjtötte és nagy kedvvel mesélte.
Munkásságát számos díjjal ismerték el:
1985-ben, 2001-ben és 2006-ban a Magyar Filmkritikusok Díja
1986-ban és 2005-ben kiérdemelte a filmszemle díja
1990-ben érdemes művész,
1999-ben kiváló művész
1997-ben a MédiaWave rendezői különdíja
2000-ben a Madrid Imagen fődíja
2004-ben a Nemzetközi Játékfilm Fesztivál rendezői fődíja
2011-ben a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál FIPRESCI-díja
2000-ben Eiben István-díj
2005 HSC II. Aranyszem Fesztivál – Fődíj
2005 Legjobb operatőr díj a marosvásárhelyi 13. ALTER-NATIVE Filmfesztiválon
2006 II. Nemzeti tudományos filmfesztivál – Legjobb kísérleti film rendezői díja
2010-ben Kossuth-díj
2022-ben a nemzet művésze
2023-ban az MMA Film- és Fotóművészeti Tagozatának rendes tagja
A szerző
