Aron Moss rabbi, a Sydney-i Nefesh hitközség rabbija írásának fordítása
Kérdés:
Egy kicsit össze vagyok zavarodva. Sok zsidó barátom van, de ők többnyire közömbösek, sőt néha kifejezetten ellenségesek a saját vallásukkal szemben. Én magam nem vagyok zsidó, de tanulmányoztam a judaizmust, és nagyon szeretem – izgatottan várom, hogy áttérhessek.
A zavartságom oka a következő: amikor egy rabbival beszéltem az áttérésről, lebeszélt róla, azt mondta, hogy ez sokkal komolyabb annál, mint gondolom, és hogy zsidóvá válás nélkül is lehet teljes életet élni. Elmondtam neki, milyen lelkesedéssel fordulok a judaizmus felé, de ő akkor is elutasító volt.
Mi folyik itt? Én szomjazom a judaizmust, és elutasítanak, miközben annyi zsidó ember még csak nem is nyitott arra, hogy többet tanuljon a saját vallásáról!
Válasz:
A zsidó hagyomány szerint a judaizmus nemcsak jó a zsidó léleknek, hanem természetes is számára. A lélek otthon érzi magát, amikor héber imákat mond, szombati asztalnál ül, vagy feltesz egy mezüzét az ajtófélfára. Ezek a cselekedetek azok, amelyekben a zsidó lélek jól érzi magát. A zsidónak veleszületett vonzódása van a judaizmushoz.
Akkor mégis miért van az, hogy olyan sok zsidó nem mutat érdeklődést a vallása iránt? Mert létezik egy másik zsidó tanítás is, miszerint minden energiának van egy elleneenergiája. Ha a zsidó lelket vonzza a judaizmus, akkor kell léteznie egy ugyanolyan erős, de ellentétes irányú erőnek, amely el akarja téríteni a zsidót a judaizmustól. Materializmus, cinizmus, lustaság, közöny – másokkal együtt mindezek összeesküdnek, hogy a zsidót eltávolítsák a saját identitásától. Sőt: minél erősebb a zsidó lélek, annál erősebb lehet az ellenállás is benne.
És ennek így is kell lennie. Különben a szellemi élet túlságosan könnyű lenne – a zsidó lélek egyszerűen „belepottyanna” a judaizmusba minden különösebb erőfeszítés nélkül. De I-ten azt akarja, hogy kihívással szembesüljünk. Amikor a zsidók foglalkozni kezdenek a judaizmussal, azzal élethosszig tartó küzdelmet vállalnak, hogy legyőzzék ezeket a belső akadályokat és megtalálják saját mélyebb önmagukat.
Amikor viszont egy nem zsidó közeledik a judaizmushoz, az egészen más történet. Ő nem hoz magával ilyen „poggyászt”, és nyitott arra, amit a judaizmus kínál. Lehet, hogy vonzódik hozzá, lehet, hogy nem – de nincs benne az az érzelmi ellenállás, mint egy zsidóban. Éppen ezért fordul elő gyakran, hogy a nem zsidók, amikor valóban tanulmányozni kezdik a judaizmust, mély tiszteletet éreznek iránta. Nyitott szívvel jönnek, míg a zsidókban automatikusan működik egyfajta belső ellenállás mindazzal szemben, ami zsidó.
Ez rendben is van – egészen addig, amíg a nem zsidó nem kezd el komolyan gondolkodni az áttérésen. Lehet, hogy úgy érzi, a judaizmusban megvan az a mélység és melegség, amit keres; jól érezheti magát a zsinagógában és az ünnepeken; és ez könnyen azt az érzést keltheti benne, hogy olyan könnyű volna egyszerűen zsidóvá válni és otthonra lelni a judaizmusban. Csakhogy van egy tényező, amiről nem tud.
Most minden szépnek és kényelmesnek tűnik, mert egyelőre csak látogató vagy. Még nem a tiéd, így kívülről, objektíven szemléled, és élvezed azt, ami van – ellenállás nélkül. De abban a pillanatban, amikor áttérsz és zsidóvá válsz, minden megváltozik. Az áttérés azt jelenti, hogy nemcsak a zsidó lelket kapod meg, hanem azt a lelki „poggyászt” is, amely visszahúz és akadályoz abban, hogy aktív, elkötelezett zsidóként élj (éppen azért, hogy visszaálljon az egyensúly és kihívás eléállítson).
Ez az egyik oka annak, hogy az áttérni vágyókat gyakran elutasítjuk. Tudatosan akadályokat állítunk az útjukba, hogy megízleljék, milyen is valójában zsidónak lenni. Hogy már az elején világos legyen: a zsidó élet nem könnyű. Mindig lesznek akadályok. A különbség csak az, hogy áttérés előtt ezek az akadályok kívülről jönnek – például makacs rabbik képében, akik azt mondják: „Ne törődj a judaizmussal.” Az áttérés után ugyanezek a rabbik már kitárt karral fogadnak, de immár belülről szól majd egy hang, amely azt suttogja, hogy „ne törődj vele”.
Ha képes vagy leküzdeni azokat az akadályokat, amelyeket a rabbik állítanak eléd, akkor jó eséllyel képes leszel legyőzni azt a belső ellenállást is, amellyel minden zsidó küzd.
A szerző
