Mindenkinek, akinek fontos a szabad világ fennmaradása, figyelnie kell arra, amit Donald J. Trump elnök Venezuelában tenni készül.
Ez nem csak egy összeomló nemzetről vagy egy regionális kábítószer-válságról szól. Hanem arról, hogy meg kell állítani a Kína által vezetett, Katar által támogatott és a nyugati féltekén egy narkóállam által védett, egyre növekvő hatalmi tengelyt, amely Amerikát kívülről és belülről megsemmisíteni törekszik.
A Kínai Kommunista Párt évtizedek óta csendben mélyreható gazdasági és stratégiai ellenőrzést épít ki Venezuelában olajat-adósságért ügyletek, infrastruktúra finanszírozása és energetikai beruházások révén, amelyek Venezuela túlélését most már közvetlenül Peking érdekeihez kötik. Kína nem csak kereskedik, hanem beépült Amerika hátsó udvarába, befolyást, hozzáférést és regionális hatalmat szerezve ott, ahol az Egyesült Államoknak kihívó nélkül kellene maradnia.
Ugyanakkor Katar, a globális diplomata, a finanszírozó, a királycsináló, a Muzulmán Testvériség vezetője beépült a régióba, mint aki Venezuela és a Nyugat közötti a lapokat osztja.
Katar közvetítőként, tárgyalóként és hidépítőként tünteti fel magát (hasonlóan a gázai helyzethez), de ne tévedjünk: Katar külpolitikája következetesen támogatja az iszlamista mozgalmakat és a nyugatellenes szereplőket szerte a világon.
Amikor Katar Washington és Caracas közötti közvetítővé válik, azt nem Amerika megerősítése érdekében teszi, hanem azért, hogy beépüljön a nyugati féltekén. Kína és Katar együtt meg akarják vetni a lábukat Amerika küszöbén. Venezuela mindkettejüket tárt karral fogadja. Ezért fontos Trump tervezett katonai offenzívája. Nem csak Venezueláról van szó, hanem a jövőbeli erőviszonyokról és a Kína és Katar közötti egyre erősödő vörös-zöld szövetség megakadályozásáról.
Amerika számára a tét közvetlen és egzisztenciális:
– Venezuela kábítószer-terrorista platformmá vált, amely mérget pumpál az amerikai városokba.
– A bűnözői hálózatok és a kartellek csempészútjai aláássák az amerikai közösségeket, és táplálják a bűnözést, a függőséget és a káoszt.
– Ha Venezuelát nem éri retorzió, az azt jelenti, hogy Kína és Katar ellenállás nélkül kiterjesztheti befolyását az Egyesült Államok partjaitól csupán néhány órányira.
– Egy sikeres hadjárat olyan üzenetet közvetít, amelyre nagy szüksége van a világnak: a szabad világot még nem győzték le. Amerika még mindig harcol. Amerika még mindig visszavág.
Ha az Egyesült Államok nem cselekszik, Latin-Amerika lesz a vörös-zöld szövetség következő hídfője, ahol a kommunista autoritarianizmus ötvöződik az iszlamista befolyással és a gazdasági függőséggel. Ha az Egyesült Államok sikerrel jár, a szabad világ lélegzethez jut.
Néhányan feltehetik a kérdést: mi köze van Izraelnek a venezuelai helyzethez?
Minden.
Bármely csapás Kína és Katar stratégiai hálójára gyengíti Irán globális támogatóját. A befolyásuk visszaszorítása határt szab a Hamász és a Muzulmán Testvériség diplomáciai védelmének. Amikor Amerika megakadályozza, hogy a latorállamok a nyugatellenes erők bábjaivá váljanak, Izrael biztonságosabbá, védettebbé és kevésbé elszigetelté válik globálisan.
Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a világ változik. A hatalmi blokkok átrendeződnek. A felszín alatt szövetségek alakulnak Caracasban, Dohában, Katarban, Pekingben, és ezek a szövetségek ugyanolyan mértékben fogják meghatározni Izrael biztonsági jövőjét, mint a rakétavédelem vagy a Vaskupola. Ha Amerika most újra megerősíti pozícióját, Izrael fellélegezhet. Ha visszavonul, az Izraelt körülvevő kínai/katari/iráni tengely megerősödik.
De itt van a bökkenő…
Trump venezuelai katonai offenzívája gyengítheti Venezuelát, megzavarhatja a kartellhálózatokat, és visszaszoríthatja Kínát és Katart a nyugati féltekén, de nem fogja megvédeni Amerikát a már az országban élő, és szövetségi, állami és helyi szinten egyre növekvő politikai hatalommal rendelkező több millió dzsihádista muszlimtól és ideológiai ügynöktől. A vörös-zöld szövetség nem csak Amerikán kívül terjeszkedik; máris rendkívül aktív az Egyesült Államok határain belül, az egyetemeken, a közösségi szervezetekben, a médiában, az influenszerek körében és a politikában.
És ez a kényelmetlen valóság, amit senki sem akar hangosan kimondani: Katar megállítása Venezuelában semmit sem segít Katar növekvő befolyásának megállításában Amerikán belül. Jelenleg is amerikai konzervatív influenszerek, republikánus médiaszereplők, sőt, még hivatalban lévő politikusok is Dohában, Katarban tartózkodnak, ahol udvarolnak nekik, hízelegnek nekik, és bevonják őket Katar soft power gépezetébe.
Trump bombázhatja a kartell kikötőit Caracasban, de ha Amerika nem száll szembe a dzsihádista ideológusokkal és az amerikai földön működő külföldi befolyási hálózatokkal, és nem űzi ki őket az amerikai lélekből, akkor Amerika továbbra is sebezhető marad a kulturális és demográfiai dzsihád által okozott belső pusztítással szemben.
Egy szuverén országnak erkölcsi joga és kötelessége, hogy eltávolítsa azokat, akik kijelentik, hogy el akarják pusztítani. Amíg ezzel a belső fenyegetéssel nem szállnak szembe, a külső győzelmek, bármennyire is szükségesek, nem biztosíthatják Amerika jövőjét.
Trump megnyitja az első frontot. A következő front az országon belül van. És ha Amerika túlélni akar, mindkettőt meg kell nyernie.
Izraelnek pedig meg kell mutatnia az utat azzal, hogy kiutasítja az összes dzsihadista muszlimot az általa ellenőrzött területekről. Ez az erkölcsös módja annak, hogy megállítsuk a dzsihadisták támadását ellenünk és a velünk élő, szunnita és síita dzsihadisták által üldözött kisebbségek ellen.
A világ többi része számára az erkölcs világító fáklyájának kell lennünk, akitől tanulhatnak. Ez nem csak a jó és a gonosz küzdelméről szól, hanem szó szerint a túlélésünkről.
Am Jiszráél Hai!!!
A szerző
