
Ha látták a videót, amelyen a Hamász fegyveres, maszkos harcosok üvöltöző csőcseléke veszi körül az izraeli túszt, Árbel Jehudot, amikor átadták a Vöröskeresztnek, valószínűleg elborzadtak, ahogyan Árbel is nyilvánvalóan elborzadt. Mégis, a progresszív aktivisták vagy politikusok egy szóval sem ítélték el a terrorista szörnyetegeket – sem Árbel elrablásának háborús bűntette miatt, sem a szabadon engedése barbár formája miatt.
A palesztin terroristákat támogató baloldaliak egész magatartása szöges, képmutató ellentétben áll a liberális értékekkel – mint a pluralizmus, feminizmus, egyenlőség, befogadás –, amelyeket a progresszívek folyamatosan hirdetnek. A probléma az, hogy ezek a felvilágosult értékek a progresszívek szerint nyilvánvalóan nem vonatkoznak a zsidókra.
A progresszívek nemhogy nem ítélték el a Hamászt, amiért a túszok szabadon bocsátásából visszataszító látványosságot csinált, de egyes progresszív médiumok még morális egyenlőséget is sugalltak az izraeli túszok és a bebörtönzött palesztin terroristák között. Vajon az örökölt média merte volna rokonszenvezve összehasonlítani a túszul ejtett fekete vagy LMBTQ+ túszokat a Ku Klux Klan gyilkosaival?
Mit gondoljunk arról, hogy a progresszívek és még a Nemzetközi Vöröskereszt is gyakorlatilag hallgat a túszok szabadon bocsátásáért folytatott harcról? Amikor 2014-ben nigériai iszlamisták elrabolták az iskoláslányokat Nigériában, hatalmas humanitárius kampányok indultak a kiszabadításukért világszerte. Ma inkább azt látjuk, hogy a baloldaliak letépik a Hamász többnyire zsidó túszainak plakátjait. Hasonlóképpen, szinte csak zsidók és Izrael elkötelezett támogatói azok, akik a túszok kiszabadításáért szállnak síkra. A progresszíveket ez nem érdekli.
Végül, még a maguk a terroristák által lefilmezett, megdöbbentően nyílt brutalitással szembesítve is a progresszívek kitartanak amellett, hogy a Hamász október 7-i mészárlását a palesztin „ellenállás” egyik formájaként reklámozzák. Ez a narratíva majdnem mindig a tűzszünet követelésével végződik, ami azt jelenti, hogy „hagyjuk, hogy a Hamász túléljen, hogy újra mészárolhasson”.
A humanitárius értékeket és társadalmi igazságosságot hirdető, de a zsidókat az egyenlő védelemből kizáró progresszívek nem érdemelnek megélhetést választott tisztségekben, felsőoktatásban, újságírásban vagy bármilyen, nyilvános interakcióval járó szakmában. Az ilyen képmutatásért inkább a társadalmi megszégyenítés lenne a jutalmuk.
A média szégyenletes módon erkölcsi egyenlőségjelet tesz az izraeli túszok és a bebörtönzött palesztin terroristák közé. Egy esetben a BBC műsorvezetője, Nicky Schiller mindkét csoportot „foglyoknak” nevezte. Bár a BBC gyorsan bocsánatot kért ezért a felháborító esetért, ez nem elszigetelt eset, mivel az NBC, a CNN, a Sky News és a PBS tudósításai mind morális egyenlőséget sugalltak a Hamász által fogva tartott túszok és a bebörtönzött palesztin terroristák között. /Számos magyar médium – Index, Szent Korona Rádió, Magyar Nemzet, Euronews, Infostart, Népszava elkövette ugyanezt az aljasságot, Izrael „palesztin túszairól” írva – a szerk./
A CNN a maga részéről megpróbálta a túszok szörnyű állapotát a kiszabadításuk után egyenlővé tenni a szabadon engedett palesztin terrorista foglyokéval. A túszok „soványnak és sápadtnak” tűntek, míg a terroristákat „lefogyottnak és rossz egészségi állapotban lévőnek”, „fizikai bántalmazás és éhezés jeleivel” jellemezték. Valójában az Izrael által terrorizmus miatt bebörtönzött palesztinok bíróságilag szabályozott, jól táplált életmódot folytatnak. A terrorizmusért bebörtönzött palesztinok és a Hamász által brutálisan elrabolt és megkínzott ártatlanok közötti erkölcsi egyenlőséget sugallni visszataszító.
Az egyetemek kiállnak a szólásszabadság mellett, de megtagadják azt a zsidó vagy Izrael-párti felszólalóktól. Shai Davidai, a Columbia Egyetem professzora például nyíltan felháborodását fejezte ki az Izrael-ellenes, antiszemita tevékenység miatt az intézményében, ahol azt skandálták fülehallatára, hogy „zsidók, menjetek vissza Lengyelországba”, és további mészárlásokra való felhívásokat. Ahelyett, hogy foglalkozott volna az aggodalmaival és megbüntette volna az elkövetőket, az egyetem vezetése kitiltotta Dávidait az egyetemről.
A múlt hónapban álarcos, Hamász-párti verőemberek megzavarták a Columbia Egyetemen dr. Avi Shilon izraeli történész által tartott izraeli történelemóráját, miközben erőszakos képeket tartalmazó Izrael-ellenes szórólapokat osztogattak. Valójában, miközben az egyetemek jámboran állítják, hogy értékelik a szólásszabadságot, a valóságban csak nagyon csekély számú, az antiszemitizmusról vagy Izrael létezéshez való jogáról szóló előadót engednek be bármelyik egyetemen.
Süket csend az izraeli túszok szenvedéséről. Az Egyesült Nemzetek Szervezete felháborodását fejezte ki, amikor jemeni huszi terroristák elrabolták és bebörtönözték az ENSZ munkatársait, akik egyike meghalt a fogságban. De mélyen hallgatott az izraeli túszok elrablásáról és a velük szemben tanúsított megvetendő bánásmódról.
Ráadásul a progresszív szervezetek nem tesznek globális erőfeszítéseket a túszok kiszabadítására, mint 2014-ben, amikor a Boko Haram terroristái nigériai iskoláslányok százait rabolták el. Ugyanazok a jogvédők, akik a „Hozzátok vissza a lányainkat” kampányt szervezték, semmit sem mondanak az október 7-i mészárlás során brutálisan megerőszakolt, meggyilkolt és elrabolt lányokról és nőkről.
A progresszívek az október 7-i atrocitásokat „ellenállásként” igazolják és támogatják. A Harvard Egyetem 34 diákcsoportjától kezdve a Black Lives Matter chicagói csoportjáig számos szervezet nyilvánította ki az október 7-i mészárlás támogatását. Az Amerikai Demokratikus Szocialisták támogatott egy New York-i gyűlést, ahol a résztvevők a jelentések szerint azt skandálták, hogy „az ellenállás indokolt, ha a népet megszállják”. A New York-i Sarah Lawrence College-ban a DEI tisztviselője, Briana Martin felszólította a diákokat, hogy az október 7-i mészárlást követően vegyenek részt egy „Szolidaritás óráján Palesztinával”. Próbáljuk meg elképzelni, hogy a DEI bármelyik vezetője szolidaritást fejezzen ki a fekete, muszlim vagy LMBTQ+ emberek gyilkosaival.
A progresszívek elítélik Izrael védelmét, de a Hamász kegyetlenségét nem. Ki tudná elfelejteni Kamala Harris volt alelnök kijelentését, miszerint Izraelnek joga van megvédeni magát, de „nem mindegy, hogyan teszi”. Valóban, ő és gyakorlatilag az egész Biden-kormányzat többször is „kőkemény” támogatását fejezte ki Izraelnek a Hamász elleni háborújában, mégis minden alkalommal büntető intézkedéseket hozott, és azzal fenyegetőzött, hogy megbénítja a hadjáratát.
Ma a média és a progresszív csoportok világszerte felháborodásukat fejezik ki Trump elnök Gáza újjáépítésére vonatkozó terve miatt, azzal érvelve, hogy a palesztin lakosokat a nagyrészt lakhatatlan enklávéban maradásra kellene kényszeríteni. De nekik nem okoz gondot az etnikai tisztogatás félmillió zsidóval szemben, akiket elüldöznének otthonukból Júdeában és Szamáriában a túlhaladott kétállami megoldás megvalósítása érdekében.
A progresszívek a liberális értékeket egyetemesnek tekintik – kivéve, ha valaki zsidó. A jogvédőkk világszerte kétségtelenül felháborodva árasztanák el a köztereket, ha nőket, színesbőrűeket, transzszexuálisokat vagy indián őslakosokat szisztematikusan legyilkolnának, megerőszakolnának, elégetnének, lefejeznének, megkínoznának és elrabolnának. Bizonyára nem hallanánk kritikát arról, hogy hogyan védekezik az áldozattá vált csoport az ilyen atrocitások ellen.
Mégis, az október 7-i mészárlás után nem a Hamász, hanem Izrael volt tárgya könyörtelen nemzetközi elítélésnek. A progresszívek azt követelték, hogy Izrael tanúsítson önmérsékletet, és egyezzen bele egy olyan tűzszünetbe, amely a Hamászt meghagyja a Gázai övezet élén – felkészülten arra, hogy újra és újra megismételje az október 7-i mészárlást, ahogy azt megígérte.
Kérjük, hogy amikor családtagjaival, barátaival, kollégáival – vagy a szerkesztőnek írt levelekben – beszélget, mutassa meg, hogy azok, akik azt mondják, hogy hisznek a liberális értékekben, de nem hiszik, hogy ezek az értékek a zsidókra is vonatkoznak, semennyire sem hitelesek… és nem érdemelnek felelősséget semmilyen, a közönséget szolgáló minőségben.