Purim a zsidó nép egyik legörömtelibb ünnepe, amely az ante 5. században játszódó Eszter könyvének eseményeire emlékeztet.
Purim jelentése: sorsvetések. Rögtön felmerül a kérdés bennünk, hogy az ünnep elnevezése miért van többes számban. A T’nach-ban, azaz a zsidó Szentírásban, az Egyéb Szentiratokban találhatjuk a tekercsek gyűjteményét, melynek az utolsó könyve Eszter tekercse.
Kronológiailag ez volt az első a Purimok közül, ám az elmúlt két és fél ezer év során számos földrajzi helyen találhatjuk meg az ott élő zsidó közösség saját Purim történetét, lásd a Karib-tenger, Jemen vagy a Schulhof Izsák által megírt Budai krónika c. könyv alapján a budai Purim történetét.
Megilat Eszter, azaz Eszter tekercsének története azonban nem csupán vallási jelentőséggel bír, hanem komoly politikai tanulságokkal is szolgál a hatalom természetéről, az intrikáról és a kisebbségek védelméről. A bibliai elbeszélés politikai olvasata rávilágít arra, hogyan működnek a hatalmi játszmák, és milyen szerepet játszik a diplomácia és az ellenállás egy elnyomó rendszerben.
Hatalmi harcok az ókori Perzsiában
A történet központi alakja Eszter királyné, aki titkolja zsidó származását, míg nagybátyja, Mordeháj, a politikai machinációk hálójában találja magát. Az uralkodó, Ahasvérus király (a történészek szerint valószínűleg I. Xerxész) hatalma nem stabil: udvara tele van intrikákkal, és tanácsadói, köztük Hámán, a főminiszter, saját érdekeik szerint próbálják irányítani. Hámán a király nevében rendeletet ad ki a zsidók kiirtásáról, ami egyértelműen politikai célokat szolgál – a kisebbség eltörlésével saját hatalmát kívánja megszilárdítani.
A hatalom természete és az intrikák
A bibliai Eszter könyvében Ahasvérus perzsa király uralkodása alatt Hámán, a főminiszter, személyes sérelme miatt elhatározza, hogy elpusztítja a zsidó népet. Hámán terve a királyi hatalommal való visszaélés klasszikus példája, amikor egy befolyásos személy saját érdekei érdekében manipulálja az uralkodót és a birodalom törvényeit. Ez rávilágít arra, hogy a központosított hatalmi rendszerekben az intrikák és a személyes ambíciók milyen könnyen veszélyeztethetik az ártatlan közösségeket.
Diplomácia, manipuláció és ellenállás
Mordeháj és Eszter taktikája politikai stratégiaként is értelmezhető: Eszter nem nyílt lázadással, hanem befolyással és ügyes diplomáciával menti meg népét. A történet jól mutatja, hogy a politikai túlélés gyakran nem az erőszakon, hanem az érdekérvényesítésen és a megfelelő szövetségek kialakításán múlik. Eszter királyné lakomát rendez, amelyen leleplezi Hámán mesterkedéseit, ezzel a hatalmi egyensúlyt maga és népe javára fordítva.
Purim mint politikai szimbólum
A purimi történet a történelem során több politikai értelmezést is kapott. A modern korban különösen a totalitárius rendszerekben élő zsidó közösségek számára vált inspiráló példává az ellenállás és a túlélés szimbólumaként. A 20. században egyes politikai vezetők, például Adolf Hitler, tiltották az ünneplését, mivel a zsidók megmenekülését és az elnyomók bukását ünneplő narratíva ellentétes volt a náci ideológiával.
Politikai tanulságok napjainkban
A Purim által hordozott üzenet ma is aktuális: a hatalommal való visszaélés, a kisebbségek védelme és az ellenállás kérdései napjaink politikájában is visszaköszönnek. A történet rávilágít arra, hogy a társadalmi igazságosságért folytatott harc nem csupán fegyverekkel, hanem ravaszsággal, összefogással és stratégiai döntésekkel is megvívható.
A zsidó közösség a perzsa birodalomban kisebbségként élt, és Hámán terve közvetlen fenyegetést jelentett számukra. Mordeháj és Eszter cselekedetei azt mutatják, hogy a kisebbségek védelme érdekében fontos az összefogás, a bátorság és a stratégiai gondolkodás. Eszter, kihasználva pozícióját és befolyását, bátran fellépett népe érdekében, ezzel megakadályozva a tragédiát. Ez a történet arra tanít, hogy a kisebbségeknek is van erejük és lehetőségük megvédeni magukat az elnyomással szemben, ha megfelelően szerveződnek és cselekszenek.
Purim tehát nem csupán vallási ünnep, hanem egy időtálló politikai tanmese is, amely a hatalom természetéről és az elnyomással szembeni fellépésről tanít minket.
Purimhoz kapcsolódó hagyományok, érdekességek
– Eszter könyvét este és reggel olvassuk föl a hagyományos áldásokkal kísérve, ezek közül egyszer az adott közösség nyelvére fordításban, hogy mindenki megértse a történetet.
– Négy hagyományos dallammal hangzik el a felolvasás: van egy alap dallamvilág, ezt egészíti ki az őszi zsidó Nagyünnepek dallamvilága; Jeremiás siralmainak mélyről felszakadó fájdalmas muzsikája és egy örömteli, felszabadult fényes motívumokkal gazdag zenei világ.
– Hét törvényt kapcsol a zsidó hagyomány Purimhoz, az első négy Eszter tekercséből származik.
- történet felolvasása
- az ünnepi étkezés
- legalább két külön személynek két különböző sütemény küldése
- jótékonykodás
A hét törvényből a fennmaradó három rabbinikus döntés:
- Tórát olvasunk az ünnep napjában,
- az Al haniszim kezdetű imabetoldást is elmondjuk, ami a csodákról szól
- ezen a napon nem lehet gyászolni.
Ádár hónap 13-a Eszter böjtje, ami napkeltétől napnyugtáig tartó böjt.
Ádár hónap 14-e Purim ünnepe, Ádár hónap 15-e pedig Susan Purim, ami azt jelenti, hogy azokban a városokban, melyek Eszter történetének korától napjainkig fallal körülvett városok, egy nappal később ünnepelték és ünneplik Purim ünnepét, így egészült ki Purim ünnepe Susan Purimmal.
Érdekesség, hogy vallási törvényeink szerint az adott ország legnagyobb értékű fémpénzének a felét adjuk háromszor.
A szerző
