
9_vejisev – וישב
(Mózes 1.könyve, a 37.fejezet 1. bekezdéstől – a 40.fejezet végéig)
בראשית, ל”ז, א’ – מ’, כ”ג
וַיֵּ֣שֶׁב יַעֲקֹ֔ב בְּאֶ֖רֶץ מְגוּרֵ֣י אָבִ֑יו בְּאֶ֖רֶץ כְּנָֽעַן
és letelepedett Jákov apja lakóhelyén, Kánaánban…
Az előző heti szakaszban Ézsau délre vonul, Edom földjére, Jákov marad Kánaánban, ő viszi tovább apja örökségét.
Megnéztem több magyar fordítást is, mert a Károli-féle szöveg bujdosást említ, egy másik szerint ahol “apja jövevény volt”, pedig a héber szövegben semmi ilyen nincs.
A Tóra minden egyes kifejezéséhez az évezredek során különböző rabbik fűztek magyarázatot és korunkban az internet lehetővé teszi, hogy ezeket összegyűjtve elolvashatjuk. A hetiszakasz első mondatával kapcsolatban azt emelték ki, hogy az erec/ארץ szó kétszer is szerepel – szó szerint apja lakóhelyének “földjén”, és Kánaán “földjén”. A rabbik vélekedése szerint a nyomatékosítás azt igyekszik hangsúlyozni, hogy Jákov folytatja apja örökségét, annak ellenére, hogy nem ő az elsőszülött. Ézsau pedig “kivonul” a Mindenható által megígért földről.
Ez Jákov története – mondja a szöveg, és máris Józseffel folytatja a mondatot: 17 éves, idős apja kedvenc gyereke, akit rendesen el is kényeztet, cifra ruhát ad neki.
וְיִשְׂרָאֵ֗ל אָהַ֤ב אֶת־יוֹסֵף֙ מִכל־בָּנָ֔יו
“és Izrael minden gyermekénél jobban szerette…”
Ennél a mondatnál a szövegben Jákov helyett Izrael szerepel…
A Tórában semmi nem véletlen – állítják a rabbik, tehát bizonyára ennek a névváltásnak is megvan a maga jelentése: talán az, hogy Jákov akkor kapta ezt a nevet a Teremtőtől, amikor képes volt megküzdeni saját magáért, és ezt az erőt adja át szeretetével a fiának, Józsefnek…
Testvérei irigyek rá, gyűlölik, amire József rátesz néhány lapáttal, amikor az álmairól fecseg: mindenki meghajol előtte, sőt az egész világmindenség őt tiszteli. Bátyjai egy része meg akarja ölni, de Ruven azt tanácsolja, hogy vessék a kútba, Júda pedig, hogy adják el az ismaelitáknak. Ruven valójában meg akarja menteni Józsefet, és visszamegy a kúthoz, de a fiú már nincs ott: midjániták húzták ki és adták el az Egyiptomba haladó karavánnak.
Jákov megszaggatja a ruháját, amikor meglátja fia cifra köntösét véresen.
Ez a gyász-hagyomány ma is él: a zsidók szeretteik halálakor mell-magasságban betépig/bevágják a ruhát, amit viselnek.
Közben Józsefet eladják a fáraó egyik miniszterének. Ismerve a későbbi történéseket, furcsa mondatot találtam a héber szövegben:
לְפֽוֹטִיפַר֙ סְרִ֣יס פַּרְעֹ֔ה שַׂ֖ר הַטַּבָּחִֽים׃
Ha eltekintünk a pontozástól, akkor szó szerint “az eunuch Putifárnak, a fáraó szakács-miniszterének”, ugyanis szarisz/סריס jelentése eunuch. Igaz a szó eleji szamech alatt két pont van, ami kiejtésben azt jelenti, hogy szrisz. Mivel a magyar fordításban az szerepel, hogy “Potifár, a fáraó főembere, a testőrök parancsnoka”, magyarázatot kerestem a héber szöveg valódi jelentésére. A magyarázatok szerint a hatabachim/הַטַּבָּחִֽים a tevach/טבח = mészárlás szóból eredeztető, ami utalhat arra, hogy ő volt a felelőse a fáraó asztalára kerülő állatok levágásának, de lehet, hogy a kivégzésekért volt felelős… a “szrisz” kifejezéssel kapcsolatban is többféle elmélet létezik: van aki a kifejezést csupán a gyermektelen férfira való utalásnak véli, de olvastam olyan magyarázatot is, hogy Putifár maga is szexuálisan akarta használni a csinos Józsefet, de a Mindenható impotenciával sújtotta. Bár ezek a magyarázatok nagyon érdekesek, a következő lépés a megértésben a héber-héber szótár, amolyan értelmező szótár: itt is elsőként a férfierő hiányát jelzik, illetve átvitt értelemben cselekvőképtelenséget. Ha tovább bontom a szót, akkor a szer/סר=úr, már közelebb visz egy lehetséges megoldáshoz.
Megvallom, a hetiszakasz olvasás-értelmezés legizgalmasabb részei számomra ezek a nyelvi talányok, nem véletlen, hogy évszázadokon át annyian foglalkoztak vele, hiszen a nyelv sokkal mélyebb értelmet rejt, mint az egyszerű történet.
A 38. fejezet Júda családjával foglalkozik, három fiával: עֵ֚ר/Ér, אוֹנָ֔ן/Onán, שֵׁלָ֑ה/Selá. Az elsőszülött elvette Támárt, de nem született gyerekük, mielőtt meghalt volna. Ezért Júda azt mondja Onánnak, hogy vegye feleségül Támárt, hogy a bátyjának legyen utódja. Ez az úgynevezett levirátus házasság, miszerint ha a férj gyermektelenül hal meg, a testvérének azért kell az özvegyet elvenni, hogy utódai lehessenek az elhunytnak. Az első fiú az elhunyt családnevét viseli. Ez nemcsak az ókori társadalmakban volt szokás, hanem később a távol-keleten is elterjedt, sőt a magyar, paraszti társadalomban is fellelhető volt, bár nem a bibliai okok, hanem alapvetően gazdasági megfontolásból.
Onán azonban nem termékenyíti meg Támárt, hanem “a földre vesztegette a magot/וְשִׁחֵ֣ת אַ֔רְצָה. Ezért a tettéért az Úr halállal sújtja. A zsidó törvények mind a mai napig tiltják az önkielégítést.
Támárt végül az apósa, Júda ejti teherbe, nem tudván, hogy a menye. Ez Támár bosszúja is, mivel Júda nem tartotta be a szavát, hogy legkisebb fiát, ha felnő, hozzáadja.
A 39. fejezetben visszatérünk József történetéhez, aki Putifárt szolgálja, méghozzá meglehetős sikerrel. Ezért a gazdája egy idő után mindenét rábízza, József pedig igyekszik megfelelni a belé vetett bizalomnak. Ezért válik kritikussá a helyzet, amikor Putifár felesége el akarja csábítani, és József ellenáll. Tömlöcbe vetik, de a Mindenható nem hagyja magára, még a börtönben is a fontos ember lesz.
A 40.fejezet azzal kezdődik, hogy a fáraó sütőmesterét és pohárnokát beviszik a börtönbe. Itt újra megjelenik a kifejezés “szárisz”, de itt már egyértelműbbnek tűnik: וַיִּקְצֹ֣ף פַּרְעֹ֔ה עַ֖ל שְׁנֵ֣י סָרִיסָ֑יו עַ֚ל שַׂ֣ר הַמַּשְׁקִ֔ים וְעַ֖ל שַׂ֥ר הָאוֹפִֽים
“feldühödött a fáraó két emberére (itt lehetséges, hogy magasabb státuszú szolgálója értelmezésben), a fősütőmesterre és a főpohárnokra”
A “vizsgálati fogság” alatt a két rab álmot lát, amiket József fejt meg: a főpohárnok ártatlan és visszakerül a fáraó szolgálatába, a fősütőmestert viszont kivégzik. A főpohárnok, miután kiszabadul, megfeledkezik Józsefről…
A hetiszakasz elején elkényeztetett fiúcska kemény megpróbáltatásokon megy keresztül, és bebizonyosodik, hogy nemcsak szorgalmas és ügyes, hanem tisztességes is. Az ősapák (Ávrahám, Izsák, Jákov) nem voltak mindig pozitív hősök, és József kamaszkora sem volt valami példás, de a nehézségek megerősítették, érett férfivá vált, készen arra, hogy beváltsa ifjúkori álmait.
Forrás:
magyarul
https://biblia.hu/biblia_k/k_1_37.htm
héberül:
https://he.wikipedia.org/…/%D7%A4%D7%A8%D7%A9%D7%AA_%D7…
https://he.wikisource.org/…/%D7%91%D7%A8%D7%90%D7%A9%D7…
https://he.wikisource.org/…/%D7%91%D7%99%D7%90%D7%95%D7…
נעם יעקובסון
https://www.youtube.com/watch?v=DMhw06-6c8A
סיון רהב-מאיר
https://www.youtube.com/watch?v=METufwCwTf4
