A Zsidó Szemle cionista folyóirat éppen száz éve, 1925. április 15-én Singer Leó várpalotai rabbitól közölt cikket. A cikk címe “Megújhodás a szabadság ünnepén” volt. Mint írta, a Peszach az egyiptomi rabszolgaságból való szabadulás ünnepe. “Nincsen új a nap alatt, mondta Salamon, új igazság nincs, de föléledés van, feltámadás lesz!”
“Nincsen új igazság. Azóta, hogy a zsidóság a világnak adta bibliáját, nincs a tudásnak olyan problémája, mely nem az igazságok ősforrásából fakadt volna. A tudomány, mely azt hiszi, hogy a maga talaján áll és új igazságokkal ajándékozza, lepi meg a világot, csak kultúra, mely eszközöket termel. (…) A művészet története csak a stílusváltozások története. (…). Kultúrák mentek veszendőbe, elméletek, formák tűntek el, az Egyiptomból való kiszabadulás emléke él, a szabadság igaz gondolata él, mert a zsidóság él. (…) Hirdettek már szabadságot mások is. Az egyéni szabadság nevében legyűrték a másokét. A nemzeti szabadság nevében korlátozták az idegent, igáztak le másokat. A világszabadság nevében ült rá egy nemzet a másiknak, egy ember a világnak a nyakára. Ez az emberi igazságnak tragikuma. Nem vették észre, hogy félszabadság féligazság, de féligazság nincsen: a hazugságnak buknia kell” – folytatta cikkét a rabbi.
Singer szerint “Izrael a Peszach gondolatában (…) dalolja el a Szabadság örök dalát. (…) A két kőtábla a zsidóság kőbe vésett szabad gondolata. Ezzel ment az ígéret földjére, a Szabadság honába. (…) Ki veheti zokon, hogy a szabadság népe szabadságra vágyik? (…) nem zsidó az, ki a szabadság otthonát fölépíteni nem segíti, ki az igazság menhelyét a zsidóság ősi földjén biztosítani nem akarja. Az Erec Jiszraelben élő zsidóság a mi mostani Peszachunkat a megújhodás ünnepének szánta. A felszólításnak szívem egész melegével teszek eleget” – zárta cikkét az 1944-ben Auschwitzban megölt rabbi.
A szerző
