Cvi Gluckin írásának fordítása
A Tikkun Olam jól ismert zsidó eszmény, eltekintve attól, hogy valószínűleg nem azt jelenti, amit hiszel.
2012-ben, az AIPAC (American Israel Public Affairs Committee – Amerikai-Izraeli Közpolitikai Bizottság) előtti beszédében Barack Obama akkori elnök így fogalmazott: „A Tikkun Olam eszméje gazdagította és irányította az életemet.”¹
Nem ez volt az első alkalom, hogy használta a kifejezést. 2008-ban, amikor elnökjelöltként szólalt fel (szintén az AIPAC előtt), így magyarázta: „Ez olyan kötelezettség, amely beépült a zsidó hitbe és hagyományba: kötelezettség a szabadság és az igazságosság iránt, a társadalmi igazságosság és az egyenlő lehetőségek iránt. A Tikkun Olam – kötelesség a világ megjavítására.”²
Sok amerikai zsidó hasonlóan értelmezi ezt a fogalmat, és akkor hivatkozik rá, amikor a szegények megsegítése, a környezet védelme, a közösség erősítése, a bevándorlók jogainak védelme iránti zsidó felelősségről és sok más nemes célról beszél.
De vajon ez-e a helyes meghatározása a Tikkun Olamnak? Mi a kifejezés eredete? Hogyan értelmezi a zsidó hagyomány? És hogyan vált egy olyan politikai értékhez kapcsolódó fogalommá, mint a társadalmi igazságosság?
Mi a Tikkun Olam?
Gyakran úgy fordítják, mint „a világ megjavítása” vagy „a világ helyrehozása”. A „Tikkun Olam” kifejezés megtalálható a nagyünnepi istentiszteletben. Ez a „letakén olam” (לתקן עולם) kifejezés folyamatos melléknévi igeneves alakja, amely az Alénu ima második bekezdésében szerepel, amely pedig a Muszaf, vagyis “további” rész a Rós Hásáná és Jom Kipur istentiszteletein. Az Alénut a bibliai prófétának, Józsuénak tulajdonítják. Később ezt az imát beillesztették a mindennapi liturgiába,³ és manapság naponta háromszor elmondják az istentiszteletek végén.
A teljes mondat kontextusában így hangzik:
„Ennélfogva beléd vetjük reményünket Örökkévaló Istenünk, hogy mihamarabb látni fogjuk hatalmadat dicső megnyilvánulásában; ahogy eltakarítod a bálványokat (gillulimot) a földről és az álistenek gyökeresen kiirtatnak. És jobbá teszed a világot (לתקן עולם) az isteni uralmad alatt.”
Tehát konkrétan ez az ima arra kér, hogy eljöjjön az a nap, amikor Isten:
- Megmutatja „hatalmad dicső megnyilvánulását”, ami kabbalisztikus kifejezés arra, hogy a jövőben a szenvedés és a hosszú zsidó száműzetés értelmet nyer.
- Eltávolítja a gillulimot – a szó szerinti jelentése „trágya”⁴ –, vagyis megszabadítja a világot az üres bálványoktól, a hamisságtól és a gonosztól.
- Kiirtja az „álisteneket”, amely héberül utal az „idegen istenekre benned”, ami azt jelenti, hogy a jövőben Isten semmissé teszi az egót.
Más szóval, a Tikkun Olam akkor következik be, amikor a világ értelmet nyer, a gonoszt eltörlik, és az ego semmissé válik. Azon a napon Isten az Ő uralmának erejével javítja meg a világot.⁵
Isten akkor javítja meg a világot, ha az Alénu ima első része szerint minden zsidó felismeri, hogy egy az Isten és mindenható. A judaizmus a személyes felelősség vallása, és mindenkinek van feladata. Ha az ember elvégzi a maga munkáját – és Isten mindenható teremtőként, fenntartóként és irányítóként való valóságában él –, akkor Isten megjavítja a világot, ahogy azt az Alénu leírja.
A Tikkun Olam a Talmudban
A Tikkun Olam kifejezés a Talmudban is szerepel, a válási törvényeket tárgyaló Gittin traktátusban. Azonban a kifejezés használata korlátozott, és a talmudi bölcsek olyan konkrét rendelkezéseire vonatkozik, amelyek vagy eltántorítják az embereket mások kihasználásától, vagy lezárnak bizonyos kiskapukat a vallási kötelezettségek megkerülésére.
Egy híres példa erre a pruzbol (פרוסבול), ami olyan dokumentum, amely felhatalmazza a zsidó bíróságot arra, hogy valaki nevében behajtsa a kölcsön törlesztését.
A Tóra (5Mózes 15:1-2) szerint: „Hét év végén tarts elengedést. Ez pedig az elengedés módja: Engedje el minden hitelező az adósságot, amit kölcsönzött felebarátjának.”
A talmudi időkben a bölcsek rájöttek, hogy a hitelezők vonakodtak pénzt kölcsönadni a hetedik év előtt (amit smita/שמטה évnek neveznek), attól félve, hogy soha nem kapják vissza a pénzüket. A Tikkun Olam érdekében a bölcsek létrehozták a pruzbolt (פרוסבול), amely lehetővé tette a hitelezők számára, hogy a tartozásokat a zsidó bíróságnak adják át, így kikerülve a smita korlátozásait. Rási (1040-1105) szerint ez „elégtétel a gazdagoknak és a szegényeknek egyaránt; a gazdagoknak, hogy ne szenvedjenek veszteséget, és a szegényeknek, hogy ne csapják be előttük az ajtót.”⁶
A Tikkun Olam kortárs használata
Az Alénu ima „Isteni uralomtól” beszél, amelyet „Isten királyságának” is lehet fordítani. Ez a kifejezés – pontosabban a „világ megjavítása Isten királyságával” – az, ami körülbelül egy évszázaddal ezelőtt felkeltette a korai progresszív zsidók figyelmét.
A 19. század közepén egy a Social Gospel („Társadalmi Evangélium”) nevű eszme vált a progresszív protestáns gondolkodás egyik mozgatórugójává. Az elképzelés szerint mielőtt Isten megalapítaná királyságát a földön, az embernek először létre kell hoznia és fenn kell tartania a saját „Isten királyságát”. Az ember ezt politikai úton tette, egy „társadalmi igazságosság” nevű eszmén keresztül.
Ezek az amerikai protestáns progresszívek hihetetlenül hatékonyak – és befolyásosak – voltak, és jelentős korszakváltozást idéztek elő. Ők a felelősek például az ötnapos munkahétért, a minimálbér-törvényekért és a szesztilalomért, amely alkotmánymódosítás útján tiltotta be az alkoholt Amerikában.
Sok zsidó is átvette a társadalmi igazságosság progresszív eszméjét, és a Társadalmi Evangélium idealizmusa és hatékonysága által inspirálva saját, Isten királyságára utaló imáikban keresték ennek az eszmének megfelelő és sajátosan zsidó kifejezését. Meg is találták az Alénu imában.
Az évek során a kifejezés meggyökerezett, bár az idők változásával és a progresszió egyre kevésbé vallásos, inkább szekuláris irányba tolódásával a hangsúly elmozdult az „Isten királyságától” a „világ megjavításának” eszméje felé.
Az 1980-as években Michael Lerner szerkesztő és tapasztalt politikai aktivista volt az, aki a legnagyobb mértékben népszerűsítette a Tikkun Olamot mint a „zsidó társadalmi igazságosság” kézenfekvő kifejezését. Ezt mind aktivizmusa, mind pedig a Tikkun című magazin révén érte el, amelyet akkori feleségével, Nan Finkkel alapított 1986-ban. Lerner vezette be a „jelentés politikája” fogalmát, amelyet a jövendő elnökjelölt, Hillary Clinton később politikai eszköztára részéve tett.
Hogyan fogják a zsidó emberek megjavítani a világot?
Bár a Tikkun Olam hagyományos értelmezése eltér a kortárs használattól, ez nem teszi semmissé az emberiség iránti felelősséget. A zsidók arra kaptak küldetést, hogy a „nemzetek világossága” legyenek.
Ez a kifejezés Ézsaiás könyvéből (42:6) származik: „Én, az Örökkévaló, hívtalak igazsággal téged, és megfogtam kezedet, Izráel, és őriztelek és tettelek népek szövetségéül, hogy légy nemzetek világossága.”
De ennek a világosságnak a jelentése nem magától értetődő. A 19. századi tudós, Rabbi Meir Leibush ben Yehiel Michel Wisser (ismertebb nevén a Malbim) szerint ez már egy korábbi részben is utalásként megjelenik Ézsaiás könyvében (2:3): „Sok nép eljön, és ezt mondja: »Jöjjetek, menjünk fel az Örökkévaló hegyére, Jákob Istenének templomába, hogy tanítson minket útjaira, és járjunk ösvényein.« Mert a Tóra Cionból jön, és az Örökkévaló szava Jeruzsálemből.”
Ebből az értelmezésből az következik, hogy a világ a zsidó emberektől vár útmutatást. Zsidóként figyelni fognak téged, megítélnek, és más mércével mérnek. Más leszel, és más viselkedést várnak tőled. Ez talán igazságtalannak tűnik, de úgy tűnik, hogy ez a terv része – a világ kétségbeesetten vágyik a zsidó vezetésre, és a zsidó népnek példamutatás által kell vezetnie.
A zsidó néptől nem prédikációt várnak, vagy hogy aktívan keresse a betérőket. Ahogyan fentebb, az Alénu ima első bekezdésével kapcsolatban is említettük: a világot azáltal változtathatod meg, hogy vállalod a judaizmusodat, és aszerint élsz. Ha a történelem példát mutat – különösen azokra a felvilágosodáskori eszmékre tekintve, amelyeket egyesek „magától értetődőnek” tartanak –, úgy tűnik, hogy ez a folyamat már működik.
Lábjegyzetek:
- Az Obama-beszéd teljes átirata
- https://www.npr.org/2008/06/04/91150432/transcript-obamas-speech-at-aipac
- Az Ijun Tefila szerint az Alénu először a Vitry-i Mákzor 12. századi imakönyvben szerepel napi reggeli imaként.
- Lásd az Ijun Tefilát, ahol a „gillulim”-ot szemétnek és hulladéknak nevezi.
- A héber név, amelyet itt Istenre használnak, arra utal, hogy Ő a világot jelenlegi dimenzióival és határaival teremtette meg.
- Rásinak a Gittin 36B/37A-hoz írt kommentárja.
A szerző
