Mit mond a judaizmus a földönkívüliekről?

Egy kedves olvasótól ezt a levelet kaptuk a Világháború a zsidók ellen című cikkünk kapcsán:

90 évesen hátborzongató, amit a világ-helyzetről leírt. Eddig sem voltak illúzióim, de így együtt leírva! Nem tudom el sem képzelni, hova fajulhatnak a dolgok, ki vagy mi tudná ezt az állapotot más irányba terelni. Azt, ami minden józan gondolkodó ember tenne, elzavarni a világ legnagyobb hatalmai élén uralkodó elmebetegeket, akik valójában terjesztik a gyűlölet cunamit, elősegítve ezt azzal, hogy a legnagyobb nyomorba és tudatlanságba taszítják népeiket. De – tudom – ez egy irreális elképzelés. Lehet, hogy ezzel engem tartanak majd sokan elmebetegnek, de – miután évtizedek óta kisérem figyelemmel az ún. földönkívüliek tevékenységét, abba reménykedem, hogy általuk történik valami, ami majd megoldást hoz erre az elviselhetetlen helyzetre. Ha nem… inkább le sem írom.

Első reakciónk a mosoly volt, majd a szerkesztőségen erőt vett a kíváncsiság: mit mond a judaizmus a földönkívüliekről?

Meglepetésünkre komoly irodalma van a kérdésnek – olyannyira, hogy a Zsido.com és ennek nyomán Neokohn is foglalkozott vele.

Mi csak rövid áttekintést adhatunk, ami további kutatásra ösztönözheti az érdeklődőket.

A Chabad.org oldalon Tzvi Freeman a következőképpen érvel:
Az elmúlt nemzedékek számos Tóra-tudósa tárgyalta az élet lehetőségét más bolygókon. Haszdaj Kreszkasz rabbi (Spanyolország, 1340-1411) azt írta, hogy a Tórában sehol sincs semmi, ami ezt a lehetőséget tagadná. Joszef Albo rabbi (Spanyolország, 1380-1444) viszont nem értett ezzel egyet. Pinkász Horowitz rabbi (Lengyelország 1765-1861), idézi Albót, de elutasítja tézisét.

Röviddel az első holdraszállás után a Rebbe, az áldott emlékű Menachem M. Schneerson rabbi rámutatott arra, hogy a Tóra alátámasztja azt az elképzelést, hogy más bolygókon is létezik élet. Sőt, a Tóra által elmondottakból levezetve tudhatunk valamit erről az életről. Íme az érvelése:

A Bírák könyvében Debóra prófétanő megénekli Barak győzelmét Sisera felett. Énekében ezt mondja: „Átkozott legyen Meroz! Átkozottak, átkozottak legyenek lakói, mondja Isten angyala!”.

Hol van Meroz, és kik a lakói?

A Talmud két magyarázatot ad, az egyik szerint Meroz egy csillag vagy bolygó. Az égitestek is az izraeliták segítségére jöttek, ahogy Debóra csak egy verssel korábban mondta: „Az égből harcoltak, a csillagok a pályájukról…”. Ez a csillag azonban, amely Sisera uralkodó csillaga volt, nyilvánvalóan nem jött a segítségükre. Így hát Barak tábornok megbüntette Merózt és lakóit.

Vajon ezek a lakosok intelligensek? A Tóra meghatározása szerint az intelligencia a szabad akarattal történő döntéshozatal képességét jelenti. Szabad akarat csak ott lehetséges, ahol Tóra van, ahol a Teremtő egynél több lehetőséget kínál teremtményeinek, és azt kéri, hogy a megfelelőt válasszák. (A Tóra magában foglalja Noé törvényeit, amelyek minden ember számára adottak.) Más szóval, ahogyan a Teremtő szava által teremtett minket, úgy az Ő parancsa által szabad választási lehetőséget kapunk, hogy cselekdjünk vagy ne cselekdjünk.

Tehát, ha lenne intelligens élet máshol a világegyetemben, akkor ezeknek a teremtményeknek rendelkezniük kellene Tórával. Lehet, hogy nekik más Tórájuk van, mint nekünk? Ez nem lehetséges, hiszen a Tóra maga az igazság, és nem lehet két igazság.

Lehetne akkor nekik ugyanaz a Tórájuk, mint nekünk? Ez is lehetetlennek tűnik, hiszen maga a Tóra részletesen leírja, hogyan történt a Tóra adása ezen a bolygón, és ez a leírás önmagában is erősen befolyásolja, hogyan kell a Tórát beteljesíteni.

Ezért úgy tűnik, hogy bár nagyon is lehetséges, hogy van élet más bolygókon, ez az élet nem lenne az emberi élethez és kultúrához hasonlóan intelligens.

De vajon keresnünk kellene-e?

Dr. Velvl Greene mikrobiológus a NASA projektjében annak felderítésén dolgozott, hogy van-e élet a Marson. Négyszemközt megkérdezte a Lubavicsi Rebbét, hogy szabad-e ezzel foglalkoznia.

A Rebbe azt válaszolta:

Dr. Greene, keressen életet a Marson! És ha ott nem találja, keresse valahol máshol az univerzumban. Mert ha ön itt ül, és azt mondja, hogy a Föld bolygón kívül nincs élet, az azt jelenti, hogy korlátokat állít a Teremtő elé, és ezt egyik teremtménye sem teheti meg!

Avram Mlotek rabbi szerint a Tóra többször is utal a Földön kívüli életre. A Teremtés könyvében, a Biblia első könyvében Isten az első napon megteremti a fényt és a sötétséget, de a nap csak a negyedik napon jelenik meg. Honnan származik ez a mennyei fény? Isten azt mondja: „Legyen világosság”, szemben azzal, hogy Isten „teremtette” a fényt – úgy tűnik, hogy ez a fény valamilyen, a teremtésről szóló elbeszélésen kívüli helyről származik.

A Breisit Rabbah, egy Talmud-korabeli midrás a Teremtés könyvéről azt mondja, hogy „Isten világokat teremtett és elpusztította őket, világokat teremtett és elpusztította őket, amíg ezeket meg nem teremtette, és azt mondta: ez jó nekem, azok nem voltak jók nekem”.

Bár egyesek talán arra a tényre összpontosítanak, hogy Isten, úgy tűnik, megelégedett a Föld bolygóval (azzal, hogy, nos, ez a mi közös irányítószámunk), de ki mondja, hogy a multiverzum valamelyik bolygóján élő teremtmények nem pontosan ugyanígy éreznek a bolygójukkal kapcsolatban? Hány másik bolygó létezett és kik éltek azokon a helyeken? Vannak Tórák más fajok számára? És azon is veszekednek, hogy a csirkeleves tésztával jobb-e, maceszgombóccal vagy kreplahhal?

Nem! Később a Teremtés könyvének hatodik fejezetében a Tóra azt mondja: 

És lőn, amikor az emberiség szaporodni kezdett a földön, és leányok születtek nekik. És az Isten fiai (B’nei Elohim) látták az emberek leányait, hogy szépek jók, és vettek maguknak feleségeket mindazok közül, akiket választottak. És az Örökkévaló mondotta: „Ne maradjon szellemem az emberben örökké, mivel ő is csak hús, legyenek tehát napjai százhúsz év.” Az óriások (Nefilim) voltak a földön azokban a napokban, és még azután is, midőn Isten fiai (B’nei Elohim) eljöttek az emberek leányaihoz és ezek szültek nekik gyermekeket

Kik voltak ezek a B’nei Elohimok és Nefilimek, az ég szerelmére? Szó szerint a B’nei Elohim azt jelenti, hogy „Isten gyermekei”, a Nefilim pedig azt, hogy „a bukottak” (hm, honnan buktak el?). Ha ez nem valami űrutazás szintű homály a Biblia elején, akkor nem tudom, mi az. Ettől függetlenül, ez olyan szöveg, ami biztosan nem szerepel a vasárnapi iskolai oktatásban.

Később a Bibliában, a Zsoltárok 145:13-ban az áll, hogy „Isten országa minden világot átfogó ország”. Világok, mint a többes számban szereplő világok. A következtetés egyértelmű: a Tóra legalábbis nyitott arra a gondolatra, hogy bármilyen élet létezik is a miénken túl, Isten ott is uralkodik. Talán szó szerint kellene olvasnunk a Zsoltárok 19:2-t: „Az egek hirdetik Isten dicsőségét!” Vajon az égbolt magában foglalja az összes égitestet is?

Vannak-e a Tórában leírások esetleges ufókról?

Mi volt Ezékiel híres látomása a merkaváról, a szekérről, ha nem találkozás valami másvilági lénnyel? A szekéren, amelyet egy ember hasonmása hajtott, négy kerék volt, amelyeket négy szárnyas lény húzott, és emberi arcok keveredtek az állatokéval.

Eközben a Babiloni Talmud az Avoda Zara 3B traktátusban azt állítja, hogy „Isten a könnyű kerubján utazik, és 18 000 világot repül át”.

Mik ezek a misztikus sétautak, amiket mintha Isten tenne meg? Talán valami közük van ahhoz, ami olyan fényesen ragyogott a haditengerészet pilótái előtt? Ha már itt tartunk, mik is pontosan a kerubok és szeráfok, ezek a misztikus égitestek, amelyeket még a régi rabbik sem tudnak fizikailag leírni?

(És igen, igaz, hogy később a hivatkozott Talmudnak ebben a részében a rabbik szidnak mindenkit, aki triviális dolgokkal zavarja meg a Tóra tanulmányozását. Mégis, az idegen élet felfedezése messze nem hétköznapi dolog).

Akad más meglepő utalás az idegenekre a judaizmusban?

A nikolsburgi Smuel Smelke haszid mester rabbi a „Divrei Smuel” című könyvében azt írja: „A Szent, áldott legyen Ő, az összes felső és alsó világ és mindenféle teremtmény királya”. Nyilvánvaló, hogy a judaizmus hisz Isten határtalan hatalmában és a létezés kiterjedtségében, függetlenül attól, hogy képesek vagyunk-e vagy akarunk-e foglalkozni vagy felfogni az ilyen dolgokat.

De térjünk vissza a Tórához.

A Tórában leggyakrabban ismételt előírásnak semmi köze a szombathoz vagy az étkezési törvényekhez; hogy szeressük és ne nyomjuk el a „ger”-t, vagyis az idegent. Persze, a bibliai kontextusban ez az idegen a másikra utal: bevándorlóra, idegenre, menekültre. A lényeg az, hogy a judaizmus mindig arra ösztönöz minket, hogy nézzünk túl önmagunkon és saját érdekeinken.

Talán az űr külső birodalmaival való foglalkozás egyfajta foglalkozás a végső másikkal, a végső ismeretlennel. Mégis, amíg arra várunk, hogy megerősítést kapjunk arról, mi van még odakint, addig befelé összpontosíthatunk (beleértve azt, hogy szeretettel bánunk a Tóra gerimjeivel, vagyis az idegenekkel). Elvégre a judaizmus évezredek óta próbál figyelmeztetni minket a másikra. Egy kis űrlényi segítség nem árthat.

Benjamin Blech rabbi felteszi a kérdést: És azok számára, akik hisznek a Tórában leírt teremtésről szóló beszámolóban, vajon a nyitó szavak – „Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet” – az életnek a Mindenható általi teremtése teljes feltárását jelentik-e, vagy ez csupán a földlakóknak adott információ, amely szükséges az Istennel való kapcsolatunkhoz, de nem az isteni hatalom és kreativitás más megnyilvánulásait hivatott feltárni?

Röviden: hihetnek-e a vallásos zsidók az idegen élet lehetőségében?

A kérdés, amely eddig pusztán elméleti jellegű volt, talán éppen a NASA e heti világrengető bejelentésének fényében kapott erőteljes aktualitást. A csillagászok nagy megdöbbenésükre most hét Föld méretű bolygót találtak, amelyek alkalmasnak tűnnek az életre.

Az élet – állapították meg – legalább három, egy újonnan felfedezett naprendszer bolygóján alakulhatott ki, amely mindössze 39 fényévre van a Földtől. A csillagászok nem kevesebb, mint hét Föld méretű világot fedeztek fel, amelyek egy TRAPPIST-1 nevű hűvös törpecsillag körül keringenek. 6 belső bolygó egy mérsékelt égövben helyezkedik el, ahol a felszíni hőmérséklet nulla és 100 C^o között mozog. Ezek közül legalább háromról úgy gondolják, hogy óceánokkal rendelkezhet, ami növeli az élet valószínűségét. Egyetlen más ismert csillagrendszer sem tartalmaz ilyen nagyszámú Föld méretű és valószínűleg sziklás bolygót.

Dr. Chris Copperwheat brit csillagász, a Liverpool John Moores Egyetemről, a nemzetközi csapat társvezetője elmondta: „Több olyan kőzetbolygó felfedezése, amelyek felszíni hőmérséklete lehetővé teszi a folyékony víz megjelenését, izgalmas célponttá teszi ezt a csodálatos rendszert, az élet keresésének jövőbeli célpontjává.”

A judaizmus szerint ez benne van a lehetőségek között? Elképzelhetünk-e más világokat, amelyeknek lakói szintén különleges kapcsolatban állnak Istennel? És a magasztostól a nevetségesig: vajon ezek a világűrből érkező idegenek zsidók lesznek-e, betartják-e a Tóra törvényeit, építenek-e zsinagógákat és imahelyeket, és gyűjtenek-e pénzt jótékonysági célokra?

Ha egoista szemszögből az emberi fajt tartjuk az egyetlennek, amely méltó Isten különleges figyelmére, akkor könnyen arra a következtetésre juthatunk, hogy „csak ennyi van”. Éppen ezt hitte sok rabbinikus bölcs. Ami azonban lenyűgöző, hogy a hagyományos forrásokban található jelentős számú vélemény nem csupán megerősíti az idegen élet lehetőségét más bolygókon, hanem valójában bibliai és midrási megerősítést talál erre a nézetre, még ha ki is mondja, hogy a mindenható Istenbe vetett hit tiltja, hogy bármilyen korlátot szabjunk teremtő hatalmának mértékére.

Dr. David Weintraub, a Vanderbilt Egyetem csillagászprofesszora és a Religions and Extraterrestrial Life: How Will We Deal With It? című könyv szerzője megerősíti, hogy a judaizmus spirituálisan felkészült a kis zöld emberkékre.

A judaizmus elfogadja a földönkívüli élet lehetőségét. A zsidó teológia tulajdonképpen megkövetelheti a földönkívüliekben való hitet, mivel a Teremtő hatalmának nincsenek határai. Így a zsidók számára elfogadhatatlan lenne, ha azt mondanák, hogy a Földön kívüli élet nem létezhet, mivel egy ilyen elképzelés mintha megbéklyózná Isten teremtő erejét… a világegyetem Istené, és Isten azt tehet a világegyetemmel, amit akar.