Yaakov Menken rabbi és Aryeh Citron cikkeinek fordítása alapján
Két micva tiltja a transzvesztitizmust. A Tóra szavai szerint:¹
- a) „Férfi viselete ne legyen nőn,
b) se férfi ne viselje a nő ruháját,
mert mindaz, aki ezt teszi, utálatos az Örökkévaló, a te Istened előtt.”
A másik nem ruhájának viselése kicsapongáshoz vezethet.² A női ruhák viselése lehetővé tenné, hogy egy férfi helytelen módon a nők közé vegyüljön, és fordítva. Ezenkívül egy férfiben számára már pusztán a női ruhák felvétele is bűnös gondolatokat ébreszthet.³
Maimonidész az A tévelygők útmutatója című művében⁴ kifejti, hogy egyes ősi pogány rituálék a másik nem ruhájának a viselését is magukban foglalták, ezért nekünk távol kell tartanunk magunkat ettől a viselkedéstől.
Bölcseink⁵ e tilalmat nemcsak a ruházatra, hanem bizonyos kozmetikai tevékenységekre is értelmezték, amelyek nőiesnek számítanak, és amelyeket ezért a férfiak nem gyakorolhatnak.
Ez a cikk mind az öltözködési, mind a kozmetikai gyakorlatokra vonatkozó tilalmakra összpontosít.
Ruházat
Ha egy ruhadarabot kizárólag nők viselnek, egy férfi nem hordhatja. Ugyanez érvényes fordítva is.⁶
Egy uniszex ruhadarabot, amelyet férfiak és nők egyaránt viselnek, mindkét nem tagjai hordhatnak.⁷
Ha egy ruhatípusnak különböző stílusai vannak férfiak és nők számára – például egy gombos ing esetében –, akkor egy férfi csak a férfiaknak szánt stílust viselheti, egy nő pedig csak a nők számára készültet.⁸
A Targum Jonatán ben Uziel ezen vershez fűzött magyarázata szerint e tilalom magában foglalja azt is, hogy egy nő vagy lány nem viselhet tálitot vagy tfilint.⁹
Még egyetlen ruhadarab viselése is tilos az ellenkező nem számára készült öltözékből, még akkor is, ha az illető többi ruházata nem az ellenkező nemre jellemző.¹⁰
Vannak, akik engedékenyebbek, és megengedik, hogy egy színész egy színdarabban az ellenkező nem ruháját viselje, mivel a cél nem a kicsapongás.¹¹ Az elfogadott vélemény azonban az, hogy ez tilos.¹² Ha a színész csupán egyetlen ruhadarabot visel az ellenkező nem öltözékéből, akkor nem szükséges tiltakozni ellene,¹³ bár jobb ezt is elkerülni.
Egyes halachikus tekintélyek megengedik, hogy egy nő férfi ruhadarabot (vagy fordítva) viseljen pusztán hideg elleni védelem céljából, és nem azért, hogy az ellenkező nem tagjaként öltözködjön.¹⁴ Mások ezt is tiltják.¹⁵ Mindenesetre még ilyen esetben sem szabad teljes mértékben az ellenkező nem ruházatába öltözni.¹⁶
Az öltözködési stílusok különböznek helyenként és időszakonként, így kizárólag azok a ruhadarabok tiltottak, amelyeket az adott helyen éppen az ellenkező nem visel. Ha egy adott ruhadarab idővel mindkét nem számára elfogadottá válik, akkor halachikusan megengedetté válik. Kérdéses, hogy ezt a szabályt csak a helyi (halachikusan vallásos) zsidók öltözködési szokásaira kell-e alkalmazni, vagy a helyi nem zsidók szokásait is figyelembe kell venni.¹⁷
Ennek fényében, valamint figyelembe véve, hogy a nyugati világban a nők széles körben viselnek nadrágot, egyes vélemények szerint a nadrág már nem tekinthető kizárólag férfiruházatnak. Ennek ellenére továbbra is szemérmetlennek számít, ha egy nő nadrágot visel, mivel a nadrág jobban kiemeli a test vonalait, mint egy ruha vagy szoknya. (Mindazonáltal egy teljesen fedett nadrág viselése kétségtelenül jobb, mint egy szemérmetlen szoknya vagy miniszoknya.¹⁸) Sok halachikus tekintély azonban még mindig férfiruházatnak tekinti a nadrágot, és ezért tiltja a férfiöltözék viselésére vonatkozó tilalom alapján is.¹⁹
Mivel harci alakulatokban általában csak férfiak szolgálnak,²⁰ egy nő számára tilos fegyvert hordania.²¹ Ezért ölte meg az igazságos Jáél a kánaánita hadvezért, Sziszerát egy sátorcövekkel, nem pedig karddal.²²
(Természetesen ez a szabály nem érvényes önvédelem esetén.)
Egyéb szépítkezési eljárások
Ez a tilalom magában foglalja azt is, hogy egy férfi nem szépítheti magát olyan módon, ahogyan azt általában a nők teszik. Ennek következtében a férfiak nem borotválhatják a hónaljukat, a lábukat vagy bármely más testrészüket, amelyet jellemzően a nők szőrtelenítenek, de a férfiak nem.²³ A Cemách Cedek²⁴ véleménye szerint ezért egy férfinak tilos a szakállát leborotválnia, még savas krémmel is, mivel ez a nők szokása (akik, ha van arcszőrzetük, eltávolítják). Mások ezzel nem értenek egyet.²⁵
Mivel a nők általában fiatalosnak akarnak tűnni, és gyakran festik a hajukat, hogy elkerüljék az őszülést, egy férfinak tilos ugyanezt tennie.²⁶ Egy férfi még egyetlen fehér hajszálat sem húzhat ki a fekete hajszálai közül.²⁷ Ugyanakkor megengedett, hogy haját fehérre fesse.²⁸
Ha egy férfi idő előtt megőszül, és azért szeretné befesteni a haját, hogy megfelelő házastársat találjon vagy álláshoz jusson, egyes tekintélyek²⁹ megengedik számára a hajfestést.³⁰
És mi a helyzet a “genderrel”?
A „nemi identitás” vagy a „társadalmi nem” fogalma, amely különbözik a biológiai nemtől, természetesen teljesen modern elképzelés. Van azonban egy még nyilvánvalóbb oka annak, hogy a „nemi identitás” fogalma miért nem található meg sem a Tórában, sem az évezredes rabbinikus irodalomban. Vagy legalábbis nyilvánvalónak kellene lennie bárki számára, aki képes elolvasni a zsidó Biblia első fejezetét – bármelyik nyelven abból a több mint 700-ból, amelyre lefordították.
A Teremtés könyve így szól: „Férfinak és nőnek teremtette őket.”31 A következő fejezet megmagyarázza, hogy a férfi és a nő együtt teremttettek, majd szétválasztattak, hogy a férj és feleség újra egyesülhessen, ismét „egy testté” válva az utódaik megszületése által. És ez minden, amit a Biblia a „nemi identitásról” mond: hogy a férfi és a nő különálló teremtések, akik egymást kiegészítik, és mindegyiküket pontosan olyannak alkotta Isten, amilyennek szánta őket.
A rabbiknak természetesen foglalkozniuk kellett a születési rendellenességekkel és más testi eltérésekkel is, hogy megértsék, az érintett egyének hogyan tarthatják meg azokat a zsidó törvényeket, amelyek különböznek férfiak és nők számára. Mivel a Talmudban leírt négy ilyen jelenséget gyakran félreértelmezik azok, akik a modern nemi identitás fogalmát népszerűsítik, érdemes mindegyiket röviden ismertetni.
A sárisz egy eunuch, vagyis olyan személy, akit kiheréltek. Ez az egyetlen a Talmud által tárgyalt négy példa közül, amelyet okozhatott emberi cselekedet vagy a természet egyaránt. Azonban egy zsidó számára ezt végrehajtani – még egy állaton is – tilos, mivel egy széles körben használt 13. századi törvénygyűjtemény szerint ez sérti a Tórában található 613 parancsolat közül a 291.-et.
A másik három jelenség kizárólag születési rendellenesség. Az ájlonit olyan nő, aki nem képes fizikailag kifejlődni, akár méhhiány, akár hormonális egyensúlyhiány miatt. Az androginusz egyszerre mutat férfi és női biológiai jellemzőket, míg ezzel szemben a tumtum olyan személy, akinek szeméremtájékát egy bőrmembrán fedi, így nem mindig lehet meghatározni a nemét.
A Talmud egy olyan esetet rögzít, amikor egy tumtum felvágta a bőrmembránját, és hét gyermeket nemzett. Messze nem valamilyen korai transznemű eljárásról van szó, ez a történet épp azt bizonyítja, hogy a tumtum valójában az egyik vagy másik biológiai nemhez tartozik – csupán el van rejtve.
A támogatók gyakran egyetlen mondatra építenek, „Rabbi Jossi azt mondja, hogy az androginusz egy külön teremtés”,32 de csodálatos módon nem fejezik be a mondatot: „és a rabbik nem tudták egyértelműen bizonyítani, hogy férfi vagy nő.” Más szóval, ez a kisebbségi vélemény azt világítja meg, hogy a meghatározásnak objektívnek kell lennie, semleges bírák általi döntés kérdése. Az egyén szubjektív önérzékelése nem releváns; az egyetlen kérdés, hogy hogyan teremtette őt Isten.
Ez az egyetlen kontextusa minden ilyen talmudi vitának, amelyet a támogatók szándékosan figyelmen kívül hagynak. Nemcsak hogy nincs „nemi identitás” elismerése a rabbinikus irodalomban, az eltérések pedig sem kívánatosak, sem pedig emberi választás kérdései; inkább sajnálatos testi rendellenességek, amelyekkel a jogalkotóknak kell foglalkozniuk.
Ahogy a bevezetőben is szerepel, a zsidóság azt tanítja, hogy Isten férfit és nőt teremtett, hogy ők társuljanak vele a következő generáció teremtésében. A műtéti és gyógyszeres beavatkozások nem teszik lehetővé egy nő számára, hogy spermát termeljen, vagy egy férfi számára, hogy képes legyen teherbe esni, kihordani és megszülni egy gyermeket.
Senki sem állíthatja komolyan, hogy a zsidóság erkölcsi hittételei alátámasztják azokat az eljárásokat, amelyek tartós meddőséget, folyamatos orvosi szükségleteket, pszichés problémákat és lerövidült élettartamot eredményeznek.
Mindössze megfosztanak egy embert az egészséges biológiai funkcióktól, miközben felületes hasonlóságot alakítanak ki a másik nemhez. Sokkal jobb, ha egy ember elfogadja, amit az Isteni Bölcsesség mindannyiunk számára megadott.
Az eredeti cikkek megjelenési helye:
és
Jegyzetek
- Deuteronomium (Móz 5) 22:5.
- Rási a bekezdésről, a Talmud alapján, Nazir 59a.
- Panim Jafot a bekezdésről.
- Harmadik szekció, 37. fejezet.
- Nazir, uo.; A zsidó törvény kódexe, Joreh De’ah 182.
- A zsidó törvény kódexe, uo.
- Lásd Talmud, Nedarim 49b, arról, hogy Rabbi Jehuda és felesége egy köpenyen osztoztak. Lásd Maharsa ott, és Yabi’a Omer 6. köt., Joreh De’ah 14.
- Jabi’a Omer uo. az Avnei Cedek-ből, Joreh De’ah, no. 72.
- Ennek ellenére azt találjuk a Talmudban (Eruvin 96a), hogy Mikál, Saul király lánya, tfilint viselt, és a bölcsek nem akadályozták meg. Lásd Maharam Sik, Joreh De’ah 173, aki ezt elmagyarázza Lásd még Levus Orach Chaim, 17:2.
- Rama Joreh De’ah 182:6.
- Rama Orach Chayim 696:8.
- Uo. a Misna Berurahban 30.
- Uo.
- Bach a Joreh De’ah-ról, uo. és Taz s. k. 4 uo.
- Jad Haketana, idézi a Darkei Teshuvah 9, és Divrei Chaim 2. köt. s. 62. L. m. Yabi’a Omer uo.
- Sach uo. s.k. 7.
- Prisah uo s.k. 5 és Rabbi Akiva Eiger uo.
- Jabi’a Omer, uo.
- Minchat Jichak 2:108.
- Talmud, Jevamot 65b.
- Talmud, Nazir 59a.
- Rási uo. d.h. Talmud a Bírák 4:22 alapján és 5:26 a Targum-mal.
- Joreh De’ah ibid. 1.
- Joreh De’ah 93.
- Chatam Sofer, Orach Chajim 159. A téma hosszas tárgyalásához lásd: Hadrat Panim Zakein, Rabbi Mose Weinertől.
- A zsidó törvény kódexe, ibid., 6.
- Talmud, Makot 20b.
- Beit Joszef, Joreh De’ah, 182 vége.
- Responsa Be’eer Moshe 8:8 és Igrot Moshe Joreh De’ah 2:61. L. m. Sa’arei Halacha Uminhag 3. köt. 96.
- Mások még ekkor sem engedik meg a festést (Sevet Halevi. 3. Köt., Responsa 111).
31 Teremtés könyve 1:27
32 Bikkurim 4:5
A szerző
